P. Bruno Katterbach: Specimina supplicationum, ex registris Vaticanis collegit. – Pars I. Prolegomena et tabulae. Pars II. Transs…
P. Bruno Katterbach: Specimina supplicationum, ex registris Vaticanis collegit. – Pars I. Prolegomena et tabulae. Pars II. Transscriptiones et annotationes. Romae, ex bybliotheca apostolica Vaticana. 1927. I. 20 lap + 50 tabella, II. 39 lap. (Ára 80 líra).
A vatikáni levéltár Sussidi-jének ismertetésekor említettem már, hogy Bruno Katterbach páter, a tudós franciskánus és vatikáni archivárius jelenleg a pápai supplicatiók hatalmas tömegét rendezi s ennek a munkának már a vége felé jár. Eme nagyszabású rendezési munkálatnak egyik tudományos mellékterménye az előttünk fekvő mű, mely a «Subsidiorum tabularii vaticani volumen II. extra»-jaként jelent meg.
Katterbachnak a supplicatiók átrendezése közben bőven volt módja és alkalma, hogy az egyes kötetek írásmodorát tanulmányozza, s ennek eredményeként a 10. kötettől a 7023-ikig (ez az utolsó kötet) a legjellegzetesebb írások illusztrálására összeállított ötven tabellát az avignoni kortól egészen VII. Piusig.
Katterbach tabellái nemcsak az írásfejlődés szempontjából rendkívül tanulságosak, hanem emeli érdekességét az is, hogy a tabellák anyaga egy partikuláris és speciális levéltári gyüjteményből van összehordva. Megállapíthatjuk e tabellákból azt is, hogy a XIV. századi írás volt a legszebb, legtisztább s talán a legkönnyebben olvasható. Gyakorlati haszna reánk nézve e műnek az, hogy azok, akik a vatikáni levéltár anyagának ezt a részét óhajtják tanulmányozni, már otthon, elindulásuk előtt tisztába jöhetnek feladatuk nehezebb vagy könnyebb voltával, mert hiszen a kutatandó kor írása a tabellákon be van mutatva.
Vannak azonban Katterbach tabelláinak kultúrtörténeti érdekességei is. Így pl.: a XLV. tabellán (VIII. Kelemen kora, 1596) a 3770. supplicatiós kötet címlapján Petrarca képét s más képeket látunk Fauret Vilmos rajzában. A 961. számú kötet (XXXIX. tabella) címlapján VI. Sándor korából egy szép, mondhatnám magyaros motívumokkal díszített iniciálét látunk stb.
A tabellákhoz készült bevezetésben a szerző a supplikációk formájáról, a kérvények prćsentatiójáról, a supplikációk szignálásáról, formuláiról, illetve az idevágó irodalomról, végül magáról a supplikációgyüjteményről értekezik röviden.
Ami a munka két részre osztását illeti, ez nem a nagy terjedelem miatt, hanem praktikus és kényelmi szempontok figyelembevételével történt. Ez a mű ugyanis a vatikáni paleográfiai iskola «tansegédlete» is, s a mű ketté osztása azért történt, hogy a hallgatók a gyakorlatok alkalmával ne legyenek kénytelenek folytonosan ide-oda lapozgatni, hanem az illető tabella mellé tehessék annak átiratát.
Végül még megemlítendőnek tartjuk, hogy a XVIII. tabella magyar vonatkozású, ugyanis erdélyi magyarok (1457 szept. 13. «Nicolaus de Capusez archidiaconus de Kacklii de nobili genere procreatus, 25Transilvansis diocesis» s a másik «Matheus de Ocho decretorum doctor, custos ecclesie Transilvanensis et rector parrochialis ecclesie in Zazorbo») supplikációjának hasonmását tartalmazza.
Katterbach derék, komoly munkát végzett, amidőn eme speciális paleográfiai tananyagot összeállította, s igen kívánatos volna, ha legalább hazai egyetemeink könyvtárai megszereznék ezt a praktikus és tanulságos művet.
Róma.
DR. IVÁNYI BÉLA.
