Verseghy Ferenc: 171. (Névnapi köszöntő.)
171. (Névnapi köszöntő.)
Új fénnyel látjuk felviradni
's örömre érezzük gyulladni
Köz szóval áldgyuk Istenünköt
eggy szóval nyujtyuk kérésünköt
Szülőink testi életünknek
de te dajkálod nyers lelkünknek
Mi hála volna hatalmunkban,
's atyáskodó tanításunkban
Vedd érte ártatlan szívünknek
vedd hálaadó szeretetünknek
Még élünk, el nem felejthettyük
's mély tisztelettel emlegettyük
| anyánk, nevednek ünnepét, |
| fiui szívünk rejtekét. |
| nekünk fenn tartott éltedért, |
| állandó egésségedért. |
| ápollyák múló napjait; |
| tartandó boldogságait. |
| melly felmúlhassa gondodot, |
| sok fáradságodot? |
| fiui érzeményeit, |
| elolthatatlan tüzeit. |
| lelkünk dajkáját, Váradit |
| nemes jótéteménnyeit. |
(A XIX. század első tizedéből.)
