A róm. kath. püspökség.
A róm. kath. püspökség.
A váradi róm. kath. püspökség is megsínylette az önkény vaskezét. Tudjuk, hogy a hazafias magatartású báró Bémer püspököt 1850. elején lemondásra kényszerítették. Az elárvult püspöki székbe 1850. szeptember 5-én, Hoványi Ferencz Bécsben élő váradi kanonok közbenjárására, Szaniszló Ferencz váradi kanonok neveztetett ki. Az új püspökre súlyos feladatok hárultak. A püspöki palotát a katonai parancsnok foglalta el, a káptalani lakásokat a katonaság, a papnevelő intézetet a csendőrség. Az egyházi alapok is károsodtak, a Kossuth-bankók elégetése, az egyes adósok tönkrejutása s egyéb pénzügyi válságok következtében. (Lopussny Gyula Ágost – T. Szaniszló püsp.) Az új püspök csak 1851. július 2-án költözhetett be székházába.
A mint az önkény emberei kissé elhelyezkedtek, azon igyekeztek, hogy az új rendszer sikereit ő Felségének bemutassák. 1852-ben ő Felsége első körútja alkalmával ellátogatott Nagy-Váradra is, de nem sok vígasztalót látott. 1857-ben másodízben jött Váradra, ez alkalommal dicső emlékü Erzsébet királynőnk társaságában, Bár a régi megyei életben szerepet vitt tényezők az ünnepélyektől távol tartották magokat, de azért a lakosság fényes fogadtatásban részesítette a felséges vendégeket.
