A XV. századbeli fegyverzet.
A XV. századbeli fegyverzet.
A fegyverzetben a XV. századot a pánczélzat teljes kifejlődése, a tetőtül talpig kisebb-nagyobb lemezekből álló nehéz vasöltözék jellemzi, melyben a magyar urak egész a mohácsi vészig a nyugoti divathoz alkalmazkodtak; a különbség inkább csak abban jelentkezett a magyarság és a nyugot-európai népek között, hogy a lemezes pánczél mellett a pikkelyes és sodronyos vértezet is gyakori volt nálunk, különösen pedig az adott eltérő jelleget a magyar pánczélzatnak, hogy a háromféle módot, a lemezes, pikkelyes és sodronyos vértezetet a szerint, a mint egyik vagy másik a test valamelyik részénél megfelelőbbnek látszott, együttesen alkalmazták, mint p. Hervojának (XI. 6.), a mező-telegdi Szent Istvánnak (29. 2.), a derzsi falkép (31. 1.) s a nagyszebeni oltárkép Sz. Lászlójának (37. 6.) vagy a gyulafehérvári templom síremlékei közt ifjabb Hunyady János szörényi bánnak (XIV. 3.) vértezeténél tapasztaljuk; abban is volt eltérés, hogy míg nyugaton a régebbi fegyverkabátok meglehetősen kimentek a divatból, nálunk elég gyakran előfordult, hogy a teljes vasöltözék fölé palástot vagy dolmányt, mentét vagy subát öltöttek.
