NÉHÁNY ELŐZETES MEGJEGYZÉS
NÉHÁNY ELŐZETES MEGJEGYZÉS
Hogy Kőnig Gyulának a hazai és a nemzetközi matematika fejlődésében betöltött szerepét kellően értékelhessük, célszerű néhány adatot ismertetnem.
Az 1867-es kiegyezés – mint ismeretes – nem hozta meg a magyar nép várva várt függetlenségét, de a polgári fejlődés útján mégis jelentett haladást. Némileg konszolidálódott az ország gazdasági élete, ez pedig ösztönzőleg hatott a különféle tőkebefektetésekre, megnövekedett a vállalkozási kedv a kereskedelmi életben, emelkedett – mégpedig rohamosan – az iparban, kisebb mértékben a mezőgazdaságban alkalmazott gépek száma. Röviden szólva: meggyorsult a kapitalista rendszer kialakulása. Ez magával hozta a szellemi élet fejlődését is, mert a kapitalizmus nagyobb tudományos igényeket támasztott, mint az előző idők elmaradt feudális berendezkedése.
Ez a folyamat nem maradt hatás nélkül a matematikára sem. A megelőző évszázadokból az önálló matematikai kutatások terén csupán Segner János Andrást (1704–1777), továbbá a két Bolyait említhetjük. Az események kedvezőtlen alakulása következtében azonban a Bolyaiak nem teremthették meg a matematikai kutatások hazai műhelyeit, alkotásaik évtizedekig észrevétlenek maradtak. Az ő idejükben működő egyetemi professzorok szerény tudása csak arra volt elégséges, hogy középszerű pedagógusokat és valamivel magasabb tudású „földmérőket” képezzenek, az önálló kutatások megteremtése azonban meghaladta erejüket.
Matematikai kultúránk tehát meglehetős felkészületlenül állt a kapitalizmus magasabb igényeivel szemben. Sokan átérezték a helyzet káros voltát, több tanulmányban és röpiratban szót is emeltek a javítás érdekében. E felismerések hatására egyesek – inkább az anyagilag tehetősebbek – itthoni tanulmányaik kiegészítése és elmélyítése céljából felkeresték a nevesebb külföldi egyetemeket, és visszatértük után tudásban gazdagodva iparkodtak a haza javára dolgozni. Közéjük tartozott a műegyetem neves matematika professzora, a geometria és az algebra nemzetközileg is elismert művelője, Hunyady Jenő, továbbá matematikusaink és fizikusaink közül mások is (Farkas Gyula, Réthy Mór, id. Szily Kálmán, Vályi Gyula, Eötvös Loránd stb.). És közéjük sorolandó Kőnig Gyula.
Az akkor hazánkban végzett matematikai vizsgálatok témakörének is legtöbb esetben meg tudjuk adni az eredetét: nagyobb részük a külföldön divatos vizsgálati területekhez kapcsolódott, de számosat a speciális hazai igények vetettek fel.
Kőnig Gyula matematikai témái inkább az előbbiekhez sorolandók, ezt a következő fejezetekből látni fogjuk. Ez azonban nem jelenti, hogy lenézte vagy mellőzte volna az itthoni gyakorlati igényeket. Erre is tudunk majd példát mutatni.
Az alábbiakban tárgykörök szerint iparkodom összefoglalni Kőnig Gyula matematikai eredményeit. A felsorolásnak sok minden áldozatul fog esni főként a formulák hiánya és e könyvecske megszabott terjedelme miatt. Ennek ellenére bizonyára kitűnik majd, hogy egyik legkiemelkedőbb matematikusunk volt, akinek nevéhez a jelentős fölfedezések egész sora, valamint a jeles matematikusok világszerte elismert generációjának nevelése fűződik.
