Babits Mihály: HÚSVÉTI ÉNEKE
HÚSVÉTI ÉNEKE
Az egész világ ujul.
Új örömök intenek.
Ahogy föltámadt az Úr,
föltámadnak mindenek.
Érzik Alkotójukat
mily erős, és Urukat
szolgálják az elemek.
Új örömök intenek.
Ahogy föltámadt az Úr,
föltámadnak mindenek.
Érzik Alkotójukat
mily erős, és Urukat
szolgálják az elemek.
A tüz lobog és röpül.
A levegő szétterül.
A viz árad s völgybe gyül.
A föld biztonságban ül.
Ami könnyü, föltolul,
és a mélybe hull a suly.
Minden, minden megujul.
A levegő szétterül.
A viz árad s völgybe gyül.
A föld biztonságban ül.
Ami könnyü, föltolul,
és a mélybe hull a suly.
Minden, minden megujul.
Már az ég nem oly borús,
a tenger sem háborús,
a szél sem oly vad, oly bús.
Földi lejtőnk kivirult.
Újrazöldel a kopár,
újra meleg a sugár,
mivel a tavasz kigyult.
a tenger sem háborús,
a szél sem oly vad, oly bús.
Földi lejtőnk kivirult.
Újrazöldel a kopár,
újra meleg a sugár,
mivel a tavasz kigyult.
Enged a Halál fagya;
e világnak hadnagya
birodalmát föladja,
melyet bennünk hóditott.
Míg azt, ami nem övé,
vágyott hogy megőrzené,
sajátjából kikopott.
e világnak hadnagya
birodalmát föladja,
melyet bennünk hóditott.
Míg azt, ami nem övé,
vágyott hogy megőrzené,
sajátjából kikopott.
Élet a Halált veri,
s már az ember megleli,
mit úgy fájt elveszteni:
az Édennek kéjeit.
Kardját leeresztve im
utat ád a Kerubim,
s az út könnyü és szelid.
s már az ember megleli,
mit úgy fájt elveszteni:
az Édennek kéjeit.
Kardját leeresztve im
utat ád a Kerubim,
s az út könnyü és szelid.
Krisztus újra eget nyit
és rabokat szabadit,
akiket fogságba vitt
holtuk óráján a bűn.
Azért diadalukat
Atyának és Fiunak
s Szentléleknek, zengjük hűn!
és rabokat szabadit,
akiket fogságba vitt
holtuk óráján a bűn.
Azért diadalukat
Atyának és Fiunak
s Szentléleknek, zengjük hűn!
