Természetesen hegy- és vízneveink túlnyomó többsége magyar közszói eredetű. Legrégibb névadási forma a megfigyelt tulajdonság megnevezése, néha önálló névként való használata Kék-hegy és Kékes messziről néha kéknek látszó színéről, Somló a málló, omladozó talajáról, Gyergyó hasonlóképp görgő, legördülő szikladarabjairól, a Cserhát és Bükk gyakori fáiról, Hagymás vadhagymáiról, Réz-hegység és Erdélyi-érchegység fémkincséről kapta nevét. Létrejöhettek személynevekből is hegynevek oly módon, hogy előbb csak egy kisebb terület kapta meg a birtokosa, használója nevét, majd pars pro toto (a részről megnevezve az egészet) kiterjedt a név az egész hegységre vagy annak nagyobb részére: a Hargita korábbi neve csak Havas vagy Nagy-havas volt, s valószínűleg egy ott pásztorkodó román emberről kezdték a magyarok egy kisebb legelőjét elnevezni Hargita-havasának, majd az utótag lekopván az egész hegyre kiterjedt a név. Ugyanilyen módon keletkezett a Görgényi-havasok, Kelemen-havasok, de a Bakony, Mecsek hegynév is.
A krónikák mondái szerint eseményt, a német-római sereg 1051-beli vereségét, vértjei eldobálását örökíti meg a Vértes neve, de valószínűbb az előző csoportba való tartozása: páncélokat, vérteket készítő mesteremberre utaló Vértes személynévből először egy kisebb terület vagy falu neve alakult, azután terjedt ki ez az egész hegységre.
A víznevek közt leggyakoribb a tulajdonságnév: Bodrog és Gyöngyös fölszínének fodrozódásáról, habjainak tükröződéséről, a Sárvíz és Fehér-tó, Vörös-tó színéről, a Sió ’sívó, zúgó’ hangjáról, az Aranyos a homokjából mosható nemesfémről, a Békás, Kígyós, Ménes a bennük élő állatokról (az utóbbi természetesen nem lovakról, hanem menyhalakról), az Almás, Nyárád, Eger a mellette levő fafajtáról kapta nevét. Némelyik víznévnek ma már nem értjük a keletkezési okát, pedig a Berettyó első eleme is a mellette volt berekre utal, második eleme pedig a ma már kihalt jó ’patak, folyó’, s ugyanolyan összetétellel keletkezett, mint a Sajó(său ’sós’ + jó ’folyó’) vagy a Hejő (hév ’meleg’ + jó> Hëüjó>Hejő) stb.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.