Természeti földrajzi nevek
Természeti földrajzi nevek
Ide tartoznak az ember beavatkozása nélkül létrejött objektumok: földrészek, tájak, vizek, földfölötti térszínformák, földalatti barlangok stb. (A földrajzi nevek gazdag anyaga etimológiai szótárát Kiss Lajos állította össze két kötetben.)
A legközelebbi két földrész neve: Európa és Ázsia ma latinos formában él világszerte. Eredetük a közelkeleti nyelvekben (sémi, hettita, föníciai) kereshető, s eredetileg kisebb területet jelentett, majd kiterjesztették az elnevezés határait. Afrika latin szóképzés egy népcsoportnak, az afereknek a nevéből. Ausztrália délkeleti fekvéséről kapta a nevét, az Amerika világrésznevet pedig olasz azonosítójának, Amerigo Vespuccinak a keresztnevéből alkotta egy német térképész.
Idegen nyelvekből vettük át a Kárpát-medencén kívüli kisebb-nagyobb tájak neveit: Mezopotámia (görög ’folyók közötti’), Szahara (angol vagy francia közvetítéssel az arabból ’sárgásvörös puszta’), Szibéria (újlatin amely valószínűleg mongol eredetű orosz városnévre megy vissza), Dobrudzsa (törökön keresztül a bolgár Dobrotica személynévből). Hasonlóképp átvétel a szigetek neve is: Grönland (dán ’zöld ország’), Szicília (görög elnevezés az őslakókról, akiknek a neve ’aratók, földművelők’ jelentésű lehetett), Kréta (szintén görög szó ugyancsak az őslakosságról ’halászok, vadászok’), Mallorca és Menorca (spanyol ’nagyobb’ és ’kisebb’ [sziget], a folyóké: Temze (brit eredetű, jelentése valószínűleg ’sötét folyó’, hozzánk német közvetítéssel került), Rajna (germán eredetű ’folyam’, latinos végződéssel), Volga (orosz, de eredete ismeretlen, esetleg finnugor is lehet, akkor jelentése ’világos folyó’), Gangesz (görög-latin közvetítéssel óind ’folyó’); hegyek és hegységek: Himalája (nemzetközi név, forrása óind ’havas’), Ural (orosz közvetítéssel vogul ’orom felső része’), Kaukázus (görög a szkíta ’jégtől csillogó’ jelentésű névből) stb. Néha az idegen név magyar végződést kaphat: Alpok, Pireneusok, Appenninek; máskor közszói elemét lefordítjuk Krím-félsziget, Kola-félsziget, Brit-szigetek, Új-Zéland, Amazonas-medence, Bengáli-öböl. Különösen a vizek és hegyek esetében a teljes nevet lefordítjuk: Jeges-tenger, Sárga-tenger, Fekete-tenger, Vörös-tenger, Földközi-tenger; Rénszarvas-tó, Rabszolga-tó, Nagy-Medve-tó; Csatorna-szigetek, Sziklás-hegység, Német-középhegység, Közép-csendes-óceáni-fenékhegység stb.
