A város kialakulása.
A város kialakulása.
Vácz az egykorú okiratokban és följegyzésekben mindíg civitas néven szerepel, később Nógrád varmegye oppidumai között találjuk felsorolva, de mint posessióról, sohasem történik róla megemlékezés. I. Ulászló király 1440-ben kelt egyik adománylevele mégis azt bizonyítja, hogy magánosok birtokában is volt. Az Orsz. Levéltárban a Neoregestrata Acta 1665. csomójának 68. iratából azt olvassuk, hogy Némai Jakab fiát, Kolos Jeromost, hűtlensége miatt a király megfosztja Vácz birtokától és a várost Saápi János fiának, Harcsa (Harcha) Pálnak adományozza, mert ez férfiasan küzdött Győr várának visszafoglalásakor és tevékeny része volt Czillei Ulrik gróf elfogatásában. Noha az Árpádházbeli királyok sokféle szabadalommal és kiváltsággal ruházták föl a város lakosait, a város maga mégis mindenkor jobbágyváros volt. Földesúri jogot eleinte kizáróan a püspök gyakorolt fölötte. Ezt a jogát azonban később a káptalannal osztotta meg. Azokat a jogokat és szabadalmakat, melyeket a város lakosai a királyoktól kaptak, Vácz püspökei mindíg megerősítették vagy megújították, úgy hogy a város inkább pártfogóját, mint földesurát tisztelte püspökeiben. Althann Károly gróf püspöksége idejében a város oly felosztást nyert, hogy egynyolczad részét a káptalan bírja, hétnyolczadát pedig a püspök. Mind a két városnak tulajdon bírája és tanácsa volt. Hivatalos elnevezése Püspök-Vácz és Káptalan-Vácz város volt. Az ikervárosok 1859 február havában egyesültek.
