Belső beosztás.
Belső beosztás.
Közigazgatásilag a város egységes, csakis a kézbesítéseket teljesítő negyedmesterek szerint oszlik négy részre. A községi képviselőválasztásnál három kerületre oszlik (Alsóváros, Középváros és Felsőváros). A katholikus plebániák területe is két részre (Alsóvárosra és Felsővárosra) osztja a várost. A még manapság is szokásos külvárosok szerint való felosztás (Kisvácz, Tabán, Krakkó, 499Luxenburg, Burgundia, Kukuricza-város) inkább történeti emlékű, az Alsó- és Felső-Czigányváros elnevezés pedig csak etnografiai értékű. Alakját tekintve, Vácz a soros községek közé tartozik, vagyis egy hosszabb utcza mentén sorakoznak a házak jobbról és balról. Az egész várost hosszában átszelő főutcza volt az összes utczák történeti kifejlődésének tengelye. Vácz legrégibb házai mind a főúton vannak. Ez az egyutczás típus a XVII. és XVIII. századbeli Vácz térképein is kivehető. A lakosság szaporodtával, mivel már úgyis hosszú volt a város, kezdtek keresztben építkezni és így keletkeztek a kis zugok, keskeny utczák és szabálytalan közök, a melyek élénken tarkítják Vácz helyszínrajzát. A főczél persze mindíg az volt, hogy minél közelebb legyenek a Dunához. Ez az oka, hogy olyan sűrűen, szinte egymás hátán vannak a házak a Dunaparton, a Tabánban és a Burgundiában egyaránt.
