Fehérek temploma.
Fehérek temploma.
A megtett úton visszatérve, ismét a főtérre jutunk. Csonka tornyú templom vonja magára figyelmüket. Előtte magas talapzaton a gyermek-Jézust tartó Szent József színesre festett kőszobra áll. A templom homlokzata monumentális jellegű és a fal üregébe illesztett három szobor díszíti. Úgynevezett jezsuita-barokk stílben épült és a Domokosrendi barátoké volt, a kik tudvalevően fehér szerzetesi öltönyt viseltek, emiatt nevezi a nép még ma is Fehérek templomának. Belsejének művészi ízlése tekintetében a város első temploma. A kapu fölött levő márványtáblán a templom építésére vonatkozó följegyzéseket találjuk. (1769.) A művészi oltárképek kellemes összehangzásban vannak az oltárok faragványaival és szobraival. A torony a templom hátulján emelkedik és alacsony kalap födi. 1774-ben leégett és azóta nem építették föl újra. A templom mellett, azzal mintegy összeforrva, a nyugalmazott papok modern épületét találjuk. Ezen a téren állott a Dvornikovich püspöktől 1699-ben Szent-Mihály tiszteletére épített székesegyház, melyet a XVIII. század közepén helytartótanácsi rendeletre lebontottak. A nyugalmazott papok bérháza mellett van a Kúria-szálló saroképülete. Kapualjának belső boltívéről egy a mohácsi vészt átélt faragott kő tekint reánk ezzel a fölírattal: Curia Capituli Vaciensis 1520. Két ház leszámításával az egész piaczot emeletes házak határolják. A városháza mellett menjünk az Esterházy-utczán át a Dunára. Balfelé, a szűk Görög-utczába tekintve, a görögkeletiek 1793-ban épült templomát látjuk. A palotaszerű sarki ház földszintjén van elhelyezve a váczi járás főszolgabírói hivatala.
