I. AZ ÁRPÁDOK ÉS ANJOUK KORA.
I. AZ ÁRPÁDOK ÉS ANJOUK KORA.
Azon földterület történetét, a mely a Szamos alsó folyását, a Nyirség egy részét s az Avas, Guttin és Bükkhegységnek az említett folyó medenczéje felé eső lejtőit foglalja magában, a honfoglalás kora előtt sűrű homály borítja. A Krisztus utáni második és harmadik században, a mikor Erdély a rómaiak hatalma alatt volt, közel szomszédságában kultur-élet fejlődött ki, de ennek hatását a mai Szatmár vármegye akkori lakósai csekély mértékben érezhették. Valami kereskedelmi kapcsolat azonban lehetett az itt barangoló jazigok, letelepedett dákok és Dáczia lakosai között 1) a) Erre nem csupán a vármegyében talált római pénzek engednek következtetni, hanem a Szamos folyó iránya is, a melyen, mint a legtermészetesebb közlekedő úton, szállíthatott a római kereskedő sót, fegyvert és pipereczikkeket, hogy ezek helyett rabszolgát, marhát és nyers terményeket szerezzen.
A honfoglalás.
A nemzetségek elhelyezkedése.
A vármegye a váradi Regestromban.
A várszerkezet.
Igazságszolgáltatás.
Perdöntő viadalok.
Írásbeliség.
A közgyűlések helyei 1312-ig.
Törvénykezési esetek.
Egyházi beosztás.
A jobbágyság helyzete.
Telepítések.
Az oláhok.
Főispánok 1427-ig.
Alispánok 1430-ig.
Szolgabírák 1425-ig
