II. A HUNYADIAK KORÁTÓL, A VÁRMEGYEI ELSŐ JEGYZŐKÖNYV IDEJÉIG. 1437–1593.
426II. A HUNYADIAK KORÁTÓL, A VÁRMEGYEI ELSŐ JEGYZŐKÖNYV IDEJÉIG. 1437–1593.
A Hunyadiak és Jagellók koráról, az adatok hézagossága miatt, épp oly kevéssé írhatunk összefüggő történetet, mint az előbbi korszakról. A nemzet inkább déli és nyugati határainak védelmével van elfoglalva; tehát ezeken a részeken és a királyi székhely körül fejleszti ki szellemi és anyagi erejét. Ott lehet beszélni fejlődésről vagy hanyatlásról; itt minden a régiben marad, csupán a hatalmas oligarcha-családok küzdenek egymással.
Zsigmond király intézkedései következtében, mikor a szolgabírói hivatal hatáskörét körvonalozta, az önkormányzat élénk lendületet vett; de erről sincsenek adataink, mert a vármegye jegyzőkönyvei csupán 1593-tól maradtak fönn. Igy aztán jobbadán az oligarchák birtokviszonyainak és perlekedéseinek jellemzésére vagyunk utalva.
Birtokviszonyok a XV. században.
Zsigmond király rendeletei.
Mátyás király intézkedései.
Mátyás király halála után.
Pórlázadás.
Az igazságszolgáltatás.
Főispánok 1441-től 1585-ig.
Alispánok 1447-től 1592-ig.
Szolgabírák 1497-től 1592-ig.
Csenger, mint törvénykezési központ.
Honvédelmi intézmények.
A mohácsi vész után.
A vármegye Fráter György alatt. Szatmár vára.
Izabella.
A szatmári vár ostroma.
János Zsigmond.
Kővár ostroma.
