IV. BOCSKAY, BETHLEN ÉS A KÉT RÁKÓCZY GYÖRGY KORA.
IV. BOCSKAY, BETHLEN ÉS A KÉT RÁKÓCZY GYÖRGY KORA.
Ezerötszázkilenczvenhárom óta, a mely időben a vármegyei jegyzőkönyvek és egyéb ügyiratok kezdődnek, tisztább képünk van az egész törvényhatóság beléletéről. Előttünk áll a vármegye nemessége, a mint azokban a zavaros időkben hol itt, hol ott egybegyűlve, meghányja-veti az ország állapotát és saját belügyeit: tisztviselőket választ; követeket küld az országgyűlésre; ha visszatértek, meghallgatja a rendek törvényerőre emelt végzéseit; azokhoz képest veti ki az adót és rendeli el a fegyveres fölkelést; gondoskodik a közbiztonságról, igazságot szolgáltat, írásba foglalja egyesek jogait és kötelességeit stb. Szóval: örökké mozgó kis országgyűlés képe tárul elénk, melynek a legnagyobb baja gyakran éppen az, hogy teljes önállóságra van utalva, mert akárhányszor azt sem tudja, kinek engedelmeskedjék: a magyar királynak-e, az erdélyi fejedelemnek-e, vagy a török basának. Ilyen válságos viszonyok között, mikor maguknak is drága a jó tanács, követ érkezik hozzájuk Szabolcsból vagy Ugocsából; megbízó-levele is van, de nincs abban egy szóval sem elárulva, hogy miért küldik. Csupán anynyit 450tartalmaz az irat, hogy „N. N. szerelmcs atyánkfiát küldjük hozzátok bizonyos fontos ügyek megbeszélésére; higyjetek neki mindenben, a mit mond, s aztán útbaigazításotokkal ellátva küldjétek őt vissza hozzánk”. A megye főbb emberei összedugják fejüket az érkezettel s aztán – már tudjuk, miről van szó – eldöntik, hogy az erdélyi fejedelem parancsát kövessék-e, vagy a magyar királyét. Nem foglalják írásba megállapodásukat, hanem a szerint cselekesznek, ha ugyan közben más oldalról nem fúj a szél.
Megyegyűlések.
Az 1594-iki tatárjárás.
A mezőkeresztesi ütközet hatása.
Bocskay István.
Báthory Gábor.
Bethlen Gábor
II. Ferdinánd.
Pórlázadás.
I. Rákóczy György.
III. Ferdinánd.
