V. A KÉT RÁKÓCZY GYÖRGY URALMÁNAK JELLEMZÉSE.
V. A KÉT RÁKÓCZY GYÖRGY URALMÁNAK JELLEMZÉSE.
A két fejedelem kormányzása alatt az uralkodó és az alattvalók között levő viszony igen bensővé lett. A vármegye rendei magyaros őszinteséggel, magyar nyelven adták elő azt, a mi szívükön feküdt és azzal a bizalommal, melyre őket már az az egy körülmény is feljogosította, hogy uruk velök egy vérből származott és ősei az ő soraikból emelkedtek ki. És a Rákóczyak, kik bár nem voltak ritka nagy szellemek, de igen erőteljes egyéniségek és jó gazdák voltak, nem csináltak magukból bálványt. A megyegyűlésektől hozzájuk intézett felterjesztéseket önmaguk nézték át, s ellátva azokat széljegyzeteikkel, melyekben válaszuk is foglaltatott, azon módon küldték azokat vissza a vármegyei rendekhez. Egy későbbi gondosabb kor összeköttette ezeket a hol kisebb, hol nagyobb alaku íveket, s ezekből állanak azon évek jegyzőkönyvei. A többi ügyíratok is tanúskodnak gondosságukról és részrehajlatlanságukról.
Igazságérzetük annál tiszteletreméltóbb, mert szatmári és ecsedi uradalmaik révén, a vármegyében az ő hatalmuk volt túlsúlyban és tisztviselőik lépten-nyomon beleütköztek a többi birtokosok érdekeibe. Baj tehát most is volt.
Sérelmek.
Kormányzati intézkedések. Az 1647-iki portális összeírás.
Az ecsedi vár 1669. évi inventáriuma.
Az ecsedi uradalom.
Urbáriumok.
Vállaj integra.
