A szőlőmívelés módja.
191A szőlőmívelés módja.
Hóolvadás után, mihelyt a talaj megszikkadt, megpendül a kapa s a nyitással, vagyis az őszszel a tőkékre húzott föld elhárításával, kezdetét veszi a munka, a mely kevés megszakítással augusztus hó végéig eltart. A nyítást a metszés követi, (az oltványszőlők kímélése végett sokan őszszel metszenek), ezt a karók megerősítése, az első kapálás, többszöri (4–5) kötözés, csonkázás, permetezés, másod- és harmad-kapálás, az ismételt, sőt gyakran harmadszor való permetezés, míg – augusztus végével – a szőlőmunka befejezést nyer s a gazda lesi a jó időt, meleget, az esőt, a melytől, ha megfelelő változatossággal jelentkezik, a hosszas fáradozás, a gyakori aggódás és a sok költség jutalmát remélheti.
Alig van földtermék, a mely annyi igényt támasztana, mint a szőlő, mind az okszerű munkát, mind a megfelelő időjárást tekintve. Kivánatos a korai fakadás, de azzal a veszélylyel jár, hogy a tavaszi fagy, mezőgazdaságunk ez állandó veszedelme, elpusztítja a bimbókat. Átesve a fagyveszélyes időkön, kérdéses: miként virít el a szőlő? Gyakori – főleg hideg – eső, nagy szél felére csökkentheti a gazdagon fakadt tövek termését. Öböly, nagy szárazság, sok eső, hideg nyár, apasztja és lerontja a termést, vagy a mi megmarad, az silány bort ad. Huzamos őszi eső is kiszámíthatatlan károkat okozhat. Ezeken az időjárás viszontagságaitól okozható károkon kívül, a gombabetegségek egész légiója leselkedik a nemes bogyókra, a melyek ellen különben a gondos és serény gazda, a viszonyokhoz mérten, eléggé jól felfegyverkezik.
