Az ujratelepítés úttörői.
Az ujratelepítés úttörői.
Több kiváló ember neve tarthat számot arra, hogy az újratelepítés történetében, a fentebb említetteken kívül, megörökíttessék. Ilyen Láczay Szabó László dr, az új kulturának ez a fáradhatatlan munkása, a ki az úttörők között volt, s a ki a borgazdaság újratelepítésénél tanúsított lelkes munkálkodásával hervadhatatlan érdemeket szerzett. Czeiner Nándor, a másik érdemes gazda, voltaképen nem hegyaljai ember, de a rekonstrukczió munkájában a neve összeforrott – a gyakorlatilag legsikeresebbnek és legáltalánosabbnak bizonyult zöldoltási módszer bevezetése révén, – az újratelepítés történetével. Görgey Gyula (Tállya), gróf Esterházy Gyula, dr. Schön Vilmos (Tolcsva), Nagy Barna, báró Waldbott Frigyes, dr. Krötzer László, Bernáth Béla, Benedek Gyula, Adriányi Kálmán, Thuránszky László, Hammersberg Jenő, Egey Jenő vittek még jelentékeny szerepet, mind az újratelepítés, mind a neves borvidék érdekeinek előmozdítása körül.
A rekonstruált szőlők, az addig hiányzott sor- és tőketávolság egyformaságával, a modern szőlőkultura egyéb, a szemet is gyönyörködtető rendszerességével, szinte a régi Hegyalja új képét varázsolta elénk. A mikor azután az 1901-iki jó termés arról is meggyőzte a kétkedőket, hogy az amerikai oltványok termése nem marad a régibb termésű borok mögött, az új kultura iránt való bizalom általánossá vált. Az újratelepítés különben méltó büszkeséggel töltheti el a Hegyalja szőlőbirtokosságát s azokat, a kik a körül fáradoztak, mert a franczia szakemberek véleménye szerint szőlőkulturánk semmiben sem enged az új kultura mestereinek, kivéve abban, hogy – fájdalom – az értékesítés tekintetében még sok a kivánni és tenni való.
A valódi hegyaljai szőlőmívelés inkább a bor minőségére irányul, mint a mennyiségére, a mely czélt a ritkább ültetés, főleg pedig a kopasz fejre való, vagyis csapok mellőzésével eszközölt metszés és végül a késői szüretelés szolgálják.
