DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES
DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES
DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Ahogy elnök úr kérte, megjelölném, hogy a 16. ponthoz kívánok először hozzászólni. Dr. Fónagy János képviselőtársammal együtt azt javasoltuk, hogy a törvény második részében felsorolt módosító jogszabályok közül valamennyit helyezzük hatályon kívül, azt az előterjesztő vonja vissza. (Moraj az MSZP soraiban.)
Az volt a meggyőződésünk, és az is maradt, hogy a 4-es metró beruházásának állami támogatása - amit apróbb módosításokkal a magunk részéről is igen helyeslünk -, nem ad okot arra, hogy a kormány egy lopakodó privatizációval hozzányúljon a vasúttörvényhez, hozzányúljon a koncessziós törvényhez, beleszóljon a Ptk.-ba, és végeredményben alkotmányjogi kérdéseket is érintsen. Lehetséges, hogy ezeknek a felvetéseknek bárminemű jogi alapja előfordulhat, de azt ma hajnali kettőtől, amikor ezt az általános vitát befejeztük most délután 3 óráig valószínűleg senki nem tudta volna átrágni.
Nem csodálkozom azon, hogy a bizottsági ajánlások között senki, egyáltalán senki nem kapott támogatást, sőt, vannak olyan kormánypárti javaslatok, amelyek az egyharmadot sem érték el. Azt, hogy ebben a „saláta” részében a törvénnyel gond van, nemcsak mi éreztük, Fónagy képviselőtársammal, hanem így érezte azt Vastagh Pál, Eörsi Mátyás, Bőhm képviselő úr, akik szintén ehhez a részhez adtak be módosító indítványokat. Az önkormányzati bizottságban ezek a javaslataik még az egyharmadot sem érték el. Jól érzik avatott jogász kollégáim - Vastagh úr, Eörsi Mátyás -, hogy igenis, súlyos problémák vannak itt ennek a törvénynek a „saláta” részében, olyan dolog bukkan föl, ami eddig az önkormányzatok életében még nem fordult elő: akár olyan gazdasági társaságban is szerepelhet az önkormányzat, ahol csak egy szavazattal bír, és mégis korábbi állami törzsvagyon gazdasági társaságba vihető oly formában, hogy az lehet akár közforgalmú alépítmény, felépítmény, tehát a villamosoktól, a BKV-tól kezdődően minden privatizációra sor kerülhet.
Én azt kérném a kormánytól, hogy fontolja meg, és vonja vissza a törvényjavaslatnak ezt a részét, így, generálisan. Hiába néztük, hogy mi maradhat mégis benne valamilyen formában, nem találtunk olyat, ami esetlegesen - bár ilyen szándékunk nincs - az Alkotmánybíróságnál megállhatná a helyét.
Különösen érdekes volt számunkra az, amikor az államháztartásról szóló törvény módosításakor a kormány felelősségét és hatáskörét kívánta ez a törvény korlátozni oly módon, hogy 25 milliárd, illetve 50 milliárd forintot elérő esetekben a kormánynak az Országgyűléstől felhatalmazást kell kérnie minden esetben. Ez tulajdonképpen beleszól a jóváhagyott költségvetési törvénybe: rengeteg, számtalan 25 és 50 milliárdot meghaladó tétel van a Magyar Köztársaság költségvetésében. Ezt most utólagosan, visszamenőleg, vagy előremenően kell majd ide, az Országgyűléshez bemutatni? A költségvetés végrehajtásáért, kérem szépen, Magyarországon a jelenleg fungáló kormány felel. Ennek a felelősségnek a visszahárítása az Országgyűlésre, csak azért, mert most szíveskedtek állami támogatást nyújtani a metróépítkezéshez, egy elfogadhatatlan kezdeményezés.
Tegnap az általános vitában elismerték a kormánypárti képviselők, hogy politikai töltetű, politikai színezetű dolog van a mögött is, hogy az államnak újabb polgári jogi szerepkört kívánnak meghatározni anélkül, hogy ezt egy alapos, tudományos, részletes alkotmányozási folyamat megelőzné. Nem értjük, hogy erre miért van ebben a formában szükség, miért gondolja úgy a kormány, hogy most valami oknál fogva ide, ehhez a törvényhez kell ezt minden körülmények között beerőltetni.
Úgyhogy komoly aggályaink vannak a jövőre nézve, ha ez a privatizációs lehetőség megindul. Számunkra nem volt meggyőző az a válasz, hogy itt csak a BKV-ról lenne szó - a BKV eddig is száz százalékos fővárosi önkormányzati tulajdonú cég volt, ott változtatásra nincs szükség, még a metróépítés okán sem.
Köszönöm a szót. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
