Május 30., vasárnap
Május 30., vasárnap
9h
A Hősök emlékünnepélyének ünnepélyes istentiszteletén vett részt az Országos Vezető szűkebb kíséretével.
11h
Gyulavári községben ünnepélyes körülmények közepette adta át az Országos Vezető a gyulai polgári fiúiskola 240 tanulója által gyűjtött adományokból Pádvay András gyulavári honvéd özvegyének és három kis árvájának a megvásárolt szép kertes házat. Az ünnepségen egy levente díszzászlóalj fogadta az Országos Vezetőt. A himnusz után Tarpay Ottó, a gyulai polgári iskola igazgatója mondott megnyitó beszédet. Ezt követően Kiss Lajos levente „Segít a szeretet” című költeményt szavalta el. Azután Istvánfalvy Miklós tanár, az iskolai levente csapat parancsnoka a házvétel történetét ismertette. 1940 húsvétja után, amikor honvédeink a Bácskát visszafoglalták, a gyulai községi polgári fiúiskola leventéi elhatározták, hogy elesett hősök emlékének megörökítésére az iskola udvarán emlékművet állítanak.
248Az elhatározást hamarosan tett is követte. Leventék összegyűjtötték városban és otthon a céltalanul heverő termésköveket és az így összegyűjtött terméskövekből hamarosan elkészült az 5 méter magas, három oldalú gúlát ábrázoló hősi emlék. Az emlékművet azután 1941. június 22-én a szovjettel való hadbalépés napján70 ünnepélyes keretek közt felavatták. Az avatási ünnepélyt, az emlékmű történetét leírták... Ekkor az a gondolat vetődött fel, hogy a kéziratot a leventék kinyomtatják és a könyvek értékesítéséből befolyó összeget a hadiárvák segítésére fordítják.
70 A dátum hibás. A minisztertanács 1941. évi június 26-i határozata szerint tekintettel Magyarország a Szovjetunióval a hadiállapotot beállottnak tekinti a magyar terület ellen intézett ismételt népjogellenes, indokolatlan és provokálatlan támadások miatt.
A könyv értékesítésére a diákkaptáros leventékből bizottság alakult, melynek védnökéül vitéz dr. Márki Barna alispán feleségét kérte fel. A könyvek egy részét a leventék a diákkaptár keretében értékesítették. A befolyt összeget a leventeközpont 500, a diákkaptár szövetség 200 pengővel egészítette ki, s ami hiányzott, azt a diákkaptárok pótolták. Így tudták megvenni a házat Pádvai András hátramaradottjainak.
Pádvai András egyszerű napszámos ember volt, amikor idegenből Gyulavárba jött, azonnal beállt katonának és kikerült a harctérre. Kéthónapi harctéri szolgálat után hősi halált halt.
Dr. Szatmári Lászlóné, a gyulai járás Bajtársi Szolgálatának elnöke azután átadta azokat a bútorokat, amelyet [sic!] gyulai földbirtokosok vásároltak. Istvánfalvy Miklós leventeparancsnok ugyanakkor átnyújtotta Országos Vezetőnek a ház kulcsait, aki a következőket mondotta:
„Tehozzád szólok elsősorban, talpig hős honvédünk, Pádvai András! Te, aki a legtöbbet, az életedet adtad a hazáért, és véred hullásával ragyogó példát mutattál mindnyájunknak. Te, aki elmentél közülünk, itt élsz s nyugodtan tekinthetsz le a dicső magyar hősök hadából. Nyugodtan, mert nemzeted ifjúsága átérezte hősi áldozatodat s kézenfogta árván maradt kis családodat, otthont teremtve nekik, utat mutató és segíteni akaró lélekkel, erős szívvel vezeti özvegyedet és kevesebb gondú árváidat pedig a szebb jövő felé.”
Majd Pádvai András özvegyéhez fordulva folytatta az Országos Vezető:
„Vegyétek át a ház kulcsát és nyissátok ki vele édesapátok hősi szellemének várát. Lépjétek át Isten nevével a ház küszöbét, akit mindnyájan buzgón kérünk arra, hogy bőséges áldásával és kegyelmével árasszon el benneteket.”
Beszéde végén az Országos Vezető köszönetet mondott mindazoknak, akik áldozatkészségükkel lehetővé tették a Hősök napján ezt a gyönyörű ünnepet. Majd a Kormányzó Úr Őfőméltósága legmagasabb elhatározásával engedélyezett hadiárva leventejelvényről szólt, amelyet az egész ország területén a legelső alkalommal itt adott át. Minthogy Pádvai Andrásnak három kis leánya van, Országos Vezető Gyula első hadiárváját, Nagy Gyula leventét tüntette ki vele, az alábbi szavakkal;
„Ez a felemelően szép ünnepség adta a gondolatot, hogy ezt az alkalmat használjam fel a Kormányzó Úr Őfőméltósága legmagasabb elhatározásával engedélyezett „hadiárva leventejelvény”-nek az egész ország területén legelső alkalommal való átadására.
„Apámat adtam a hazáért!” ez a felirata ennek az arany gyászkeretes, de fehér mezőben a nemzet színeiben pompázó szilárdan álló apostoli kettős keresztet magába záró egyszerű jelvénynek.
Erkölcsi értéke azonban nagyobb minden csillogó gyémántnál, mert a nemzet hősi lelkületét hordja magában.
Megkülönböztető és kitüntető jellege több, mint minden más érdemek elismerése, mert nemzetfenntartó, honvédő értéket képvisel. Maga az eleven hősi életszemlélet, melyről hős lelke tekint a fájdalmas, de büszke hadiárva sorban élő viselőjére.
Levente Fiaim! Magyar Testvéreim! Megkülönböztetett tisztelettel tekintsetek tehát e semmi értékkel nem mérhető jelvényre és viselőjére!
Most pedig lépj elő édes fiam, Nagy Gyula hadiárva levente, s a fájdalom könnye el is homályosítja szemedet, szíved legyen büszke, lelked fennkölt hősi gondolattól terhes, mikor személyeden keresztül az ország összes hadiárva leventéinek mellére tűzöm a hős édesapák legnagyobb és legszebb örökségét”.
Dr. Szatmári László járási főszolgabíró után Kiss Lajos levente szólt az árvákhoz, s bejelentette, hogy 240 gyulai levente örökbe fogadta Pádvai Andrásné három kislányát és a hadiárva Nagy Gyulát.
Majd átadták a Diákkaptár egyéb ajándékait. Először 3 kis kacsát, utána ketrecben tyúkokat, nyulakat, egy bárányt, galambokat, egy házőrző kutyát, hozzá ólat, egy gyerekasztalkát, rajta két kenyeret s két cipót, és egy nemzeti színű zászlót.
Kender Albert főjegyző zárószavával az ünnepség befejeződött, ekkor az Országos Vezető bevezette az özvegyet s a gyermekeket a házba. Pádvai Andrásné a házban meghatottan, könnyezve köszönte meg a diákkaptáros leventék ajándékát. Az ünnepséget a Rádió 12h 10-kor közvetítette.
13h
Díszebéd volt az Országos Vezető tiszteletére a gyulai kaszinóban, majd az Országos Vezető megtekintette a levente intézmény részére biztosított partfürdőt és Gyula város által megvásárolt levente otthont.
24915h
Országos Vezető kíséretével gépkocsin Budapestre utazott.
