A légoltalom eseményei
A légoltalom eseményei
Május végén a légi hadműveletek fő célterületei Bécs és környéke voltak, illetve a RAF folytatta a Duna elaknásítását. A Bécs elleni bombatámadások során kényszervetések miatt több nyugat-dunántúli várost és községet ért bombatalálat, de ezek nem befolyásolták a magyar ipar, közlekedés munkáját, illetve a légoltalom tevékenységét. A magyar propaganda április–májusban hatalmas kampányba kezdett. Propaganda-hadjáratot indított a szövetséges légierők és pilóták ellen. Sorozatosan közölt híreket a sajtó arról, hogy a szövetségesek robbanó töltőtollakat, játékbabákat, cipőkrémes dobozokat dobtak le. „Óvakodjunk a talált tárgyaktól” írták szinte nap mint nap a lapok. Ma már a kérdést se pro, se contra nem lehet bizonyítani. A robbanó töltőtollakkal, babákkal stb. kapcsolatos első hírek egyébként 1943 végén jelentek meg. Ezek szerint ilyen robbanóeszközöket Dél-Németországban, Ausztriában, Észak-Olaszországban találtak. Magyarországon 1944 tavaszán terjedtek el az ezzel kapcsolatos hírek. Állítólag a Mura és a Dráva vidékén, illetve Nyugat-Dunántúlon találtak ilyen szerkezeteket. E könyv szerzői, egy magyar sebesültről szereztek tudomást, akinek a keze sérült meg a robbanástól. Az szükségszerű volt, hogy a légitámadások után talált, ismeretlen szerkezetek felszedésétől minden módszerrel tiltották az embereket, főleg a gyerekeket. Ennek ellenére sok volt a különféle robbanószerektől elszenvedett sérülés. A korabeli leírások alapján egyértelműen kijelenthető, hogy ezek az eszközök nem téveszthetők össze sem nehézgéppuska- vagy géppuskalőszerrel, sem utászgyutaccsal. Repülőgépről szabadon ledobni ilyen szerkezeteket lehetetlen, konténert sehol sem találtak. Így véleményünk szerint az esetek vagy a fantázia termékei, amely más baleseteket nagyítottak – tudatosan vagy tudatlanul – rémhírré, vagy szándékos provokációk – ellenséges titkosszolgálatok földi úton elkövetett 17diverziói – voltak. Egyik változatra sem tudunk bizonyítékkal szolgálni, mivel 1945-ben a kórházak ilyen irányú feljegyzéseit és kórlapjait megsemmisítették, a kérdést azonban nem akartuk sem megkerülni, sem kihagyni, mert 1944 kora nyarán országosan nagy port kavart a hír. Sajnos a lakosság néhány esetben felült – főleg a Dráva melletti falvakban és néhány főváros környéki helységben – eme uszító rémhíreknek – valamint annak, hogy néhány esetben – minden tiltás ellenére, egyéni akcióból – csordákat is legéppuskáztak alacsonyan támadó amerikai gépek, és néha falvakra is hullottak bombák. Emiatt egy-két helyen szinte 18lincshangulat alakult ki a lelőtt repülőgépek ejtőernyővel kiugrott amerikai pilótái ellen.441
441 Veress D. Csaba: Veszprém megye és a szövetséges hatalmak stratégiai légitámadásai a második világháborúban. Veszprém, 1980. A Veszprém megyei Múzeumok közleményei. Bertha Bulcsu novellái is tárgyalnak hasonló eseteket, továbbá a szerzők saját élményei is igazolják e megállapításokat.
