419. ISMÉT TÉL
419. ISMÉT TÉL
Felfordult már minden rend a természetben. Néhány napig tele voltunk a tavasz dicséretével. Sütkéreztünk a napsugárban, virágot tűztünk az überciher gomblyukába, egyszóval élveztük a tavaszt, s most már megint benne vagyunk a télben. Tegnap havazott, az éjjel fagyott, adieu, tavaszi ibolyák! Folytatjuk, amit még jóformán meg se kezdtünk: a telet. Az új télnek legelső hatása a jégvásárlókra volt. Most már mindenki reméli, hogy lesz jég jéggyár nélkül is. Pedig a jégpince-tulajdonosoknak óvatosaknak kell lenni. Mert ha arra számítanak, hogy jég lesz, s nem iparkodnak idejekorán valahonnan jeget hozatni, könnyen megtörténik, hogy hoppon maradnak, s elmehetnek jeget aszalni.
Debreczeni Hírlap 1899. február 23.
