427. AZ ELSŐ ÉGIHÁBORÚ
427. AZ ELSŐ ÉGIHÁBORÚ
Amitől a gyermek oly igen fél, az égiháború, az első ez évben, íme beköszöntött. Dörög, villámlik, a zápor csak úgy csapkodja a fényes ablakokat, és bár szepegve néz a gyermekhad a vizes ablakokra, s hallgatja a menny haragos dörgését, de lelke mélyén örül, s örülünk mindnyájan; mert bár sötét az ég a fellegtábor szürke sokaságától, bár patakként folyt az eső az udvaron, utcákon, de tudjuk, hogy ez a tavasz jele, a szép, a rügyfakasztó, kedves tavasz jele.
Debreczeni Hírlap 1899. április 12.
