83. [SEMPER IDEM]
83. [SEMPER IDEM]
[Gonda József könyve]
Gonda József könyvét szeretem és irigylem is, mert a Semper Idem írójánál aligha él ma hivőbb, teltebb, kulturáltabb[,] jobb magyar és író. Ha nem sértem meg vele Gondát, azt óhajtanám, hogy minden leendő nagy sorsú magyar író ilyen feljegyzésekkel induljon útra. De ez lehetetlen, már csak azért is az, mert Gonda József maga is kész író, poéta és gondolkozó s ráadásul a legtipikusabban új, magyar publikum.
Ilyen lettem volna én, ha Isten és Sors engedik, és a forradalmár író s a békétlen intellektuel e szent kettősségét benne nagyon megcsodálom. De jólesik tudnom, hogy ez a Gonda József nem egyedülije, hanem prototípusa egy készülő magyar társadalom vezéreinek. Valaki, akinek hite, elszántsága, véleménye, tudása, ösztöne, sőt művészete van mindenhez, amit élet és hír hozzáterelnek.
Szeretem Gonda Józsefet. Párizsi lármáimban, bajaimban is annak idején könnyezően megdöbbentett, mikor értesültem, hogy Hódmezővásárhelyen is van – valakink. Mert ez a legnagyszerűbb dolog – persze Ignotus rögtön meglátta –, hogy ilyen Gonda terem ma már a leghihetetlenebb pusztán.
Gonda József még sok szépet, megértőt, bátrat, magyarat[!] s esetleg egészen újat is fog a fejünkhöz vágni, és mi szívesen tartjuk a fejünket.
Adjon Isten – akiben ilyen egyszerűen talán Gonda se hisz, de aki van valahogy – nekünk sok ilyen nagyszerű, magyar intellektuelt.
A Jövendő 1912. január
Ady Endre
