103. SZÖVETKEZÉS A VILÁGOSSÁG NEVÉBEN
103. SZÖVETKEZÉS A VILÁGOSSÁG NEVÉBEN
Úgy lesz bizonyára: ez a század a szövetkezések százada lesz. A rokon erők egyesülni fognak mindenütt a nagy és közös célokra. Ha jól emlékszünk, Pollák Illés fejtette ezt ki legformásabban nemrégiben. Ez az általános szövetkezés a beharangozója a világ eljövendő szociális átalakulásának s konzekvenciája és igazolása is egyúttal az evolúció törvényének.
Genf városában gyönyörű és hatalmas szövetkezést pecsételtek meg a napokban. Ez a szövetkezés a világos fejű emberek szövetkezése. A világ szabadkőmívesei gyűltek össze Genfben s kimondták, hogy a nemzeti és állami eszme tiszteletben tartásával a jövőben szorosabb viszonyt tartanak fent a világ szabadkőmíves páholyai, hogy sikeresebben irányíthassák nagy emberi célokért folytatott küzdelmeiket.
A világ minden józanul és nemesebben gondolkozó emberének örömmel kell eltelnie a genfi szövetkezés hallatára. Szükségesebb időben nem is történhetett volna ez a szövetkezés. Nagy és ködös homályosság készül az emberiségre borulni. Szövetkezniök kell azoknak, kik a világosságot szeretik.
Szövetkeznek ám mások is. Csak a genfi kongresszus előtt valamivel tartották például kongresszusukat a német ultramontánok. Ezen a kongresszuson egy ultramontán vezér az egész világon szenzáció számba mehető vallomást tett. Azt mondta tudniillik, hogy a klerikalizmus hajdani való nagy ellensége, a liberalizmus, megjuhászodott már egészen s nem veszedelmes ellenség immár. Hiszen sokan vallották eddig is ezt, de micsoda jelentőséget nyer mint klerikális beismerés s micsoda tátongó mélységét mutatja meg a veszedelemnek.
Való és igaz. Ma már a liberalizmus ajkakon élő frázisnál alig több. Hiszen éppen ma olvassuk, hogy Károlyi Sándor gróf liberális alapon akar létesíteni keresztény szövetkezeteket. Önérzetes szabadon gondolkozó ember nem sokára röstellni fogja magát liberálisnak vallani. Más részről pedig egyszerűen beledobni magukat a szocializmus karjaiba ma még sokaknak nincs hajlandóságuk, kivált nálunk, hol zöld vezetés még zöldebb propaganda kissé diszkreditálták a szociáldemokráciát, mint pártszervezetet.
Ebben a se kint – se bent állapotban rejtőzik különösen minálunk a veszedelem. Ezért lehetséges nálunk szabadelvű párt klerikálisokkal, konzervatívokkal, agráriusokkal és antiszemitákkal, mint a kormánypárt és a Kossuth-párt példája mutatja, s ezért lehet az első őszinte szót torokba fojtani, mint az Vázsonyival történt.
Ne tessék hinni, hogy másutt különb a helyzet. Németországra valósággal ráfeküdt a reakció, a francia kultúrharc a klerikálisok nagy hatalmát mutatja, Angliában konzervatívek kormányoznak, a belgiumi szomorú állapotokat ismerjük. A sötétség internacionális hódításokat tett.
A társadalmi nyomorúságok pedig nagyobbak mint amennyit a politikai nyomorúságok sejtetnek. Az aránytalanságoknak, igazságtalanságoknak, nyomorúságoknak és betegségeknek vérző és fekélyes teste ma minden társadalom.
A genfi szövetkezés – ismételjük – nem történhetett volna szükségesebb időben. Nem biztat bennünket gyors és nagy diadalokkal, de eltölt bizonyos reménnyel és bátorsággal, hogy nem oltottak ki még minden világosságot a földön s szervezett, nagy és lelkes serege van a világosságnak.
Olyan szerencsétlen, kicsiny, a többinél is sötétebb országban, mint a mienk, különösen szent és nagy missziójuk van a világosság apostolainak, a szabadkőmíveseknek. Adjon most nekik nagyobb erőt, hitet és bátorságot a genfi szövetkezés. A humanizmus és világosság nevében törjenek előre. Törjenek pedig előre nyíltan, bátran és harciasan. Őket a porondon kell látniok nyílt küzdelemben azoknak, kik a mai szomorú, sötét időkben már minden reményeiket kezdik elveszíteni!…
Nagyváradi Napló 1902. szeptember 13.
A. E.
