26. JEGYZETEK A NAPRÓL
26. JEGYZETEK A NAPRÓL
I.
Zichy és a parasztok
Zichy és a parasztok
Gróf Zichy Aladár, a latere miniszter úrtól senki se kívánhatja, hogy úgy szeresse a parasztot, mint Achim András. De legalább mutassa, hogy szereti akképpen legalább, amint egyszer meg tudta cselekedni Nagykanizsa mellett egy programbeszéd[b]en. Akkor a gróf úr valami szépet, demokrataízűt, kedveset akart a népnek mondani s némi habozás után így szólította meg őket: „tisztelt párrrásztokh.” Ez azonban kortes-körúton, régen történt, a tisztelt parasztok talán nem is vették komolyan. Gróf Zichy Aladár ma már egy kicsit másként beszél a „tisztelt párrrásztokh”-kal. A tisztelt paraszt nem tér ki a gróf úr gépkocsija elől, a gróf úr revolvert ránt, s belelő a tisztelt parasztba. Így beszél egy úr, egy gróf, amikor nincs választás, amikor őszinte lehet, s amikor a paraszt útjában van.
II.
Rigó Jancsi dicsősége
Rigó Jancsi dicsősége
Kár, hogy a lapok kissé langyosan írnak Rigó Jancsi új dicsőségéről. Rigót Morgan, a híres amerikai milliárdos látta vendégeül. Hiszen olyan kevés honfitársunknak jut osztályrészül ilyen dicsőség Amerikában. Gróf Széchenyi László esete kivételes nagy eset. Annyival kivételesebb, mert Amerikában általában az a vélemény, hogy minden cigány magyar mágnás. Hasonló dicsőségre tehát, mint a Rigóé, kevésre emlékszünk. De egyre egészen határozottan, hanem arról többet írtak a lapok. Amikor a koalíció Rigó Jancsiját, Apponyi Albertet vendégelte meg egy amerikai gazdag úr. Hasábokat írtak e nagy eseményről akkor a budapesti lapok. Amerikában van mégis demokrácia, ott egyformán becsülik meg Apponyit és Rigót.
III.
Mezőcsát megy Amerikába
Mezőcsát megy Amerikába
Tegnap egy falu népe vonult át szép Budapest vasárnapi népű körútjain. Nem bámészkodtak, nagyon komolyak voltak, s őket is alig vették észre. De akik észrevették s megkérdezték, azoknak válaszolt szívesen a vándorló csapat vezére:
– Ez itt Mezőcsát község, az egész falu, megyünk Amerikába.
Se váddal, se panasszal, se kérkedéssel, se vígan, se szomorúan, ezt válaszolta.
És belemutatott a csapatba s hozzátette:
– Senkit se hagytunk otthon, viszünk mindenkit, a zsidót is.
Igen, ott volt a csapatban a zsidó is, a falu zsidója. S mennek szép egyetértésben, a földönfutók közös sorsával Amerikába.
Budapesti Napló 1907. november 5.
A. E.
