31. JEGYZETEK A NAPRÓL
31. JEGYZETEK A NAPRÓL
I.
A Boszorkány-sziget
A Boszorkány-sziget
Boldog népeknek nincs történetük, nekünk magyaroknak roppant eseményes történetünk van. Ebbe beletartozik az is, hogy mikor Franciaországban az enciklopédisták készítették elő a nagy forradalmat, Szegeden úgy égették a boszorkányokat, mint a hernyót.
S most Szegedről azt jelentik, hogy dr. Lázár György polgármester a Dugonics-Társaság elnöke a Társasághoz indítványt adott be. Azt ajánlja, hogy a mindjobban pusztuló híres Boszorkány-szigetet, ahol a XVIII. század közepén borzalmas boszorkányégetési jelenetek folytak le, kétezer korona költséggel emlékoszloppal jelöljék meg. És ezt az indítványt némelyek bizarrnak, a barbársággal eldicsekvőnek tartják. Holott nem az, mert ha a Boszorkány-szigeten egy Voltaire élt volna a XVIII. században, bizonyosan ezt jelölné meg emlékoszloppal Szeged. Mivel azonban a Boszorkány-szigeten boszorkányokat égettek, s valamire való népnek nem szabad múltját elfelednie, hirdesse időtlen időkig egy márványkemence, melyet az oszlopnál megfelelőbbnek tartunk, hogy Szeged város tud emlékezni régiekre.
II.
A kis Vanderbilt
A kis Vanderbilt
Született egy pici Vanderbilt, aki a neves Cornelius Vanderbiltnek a fia. E csecsemő úrfinak persze egyelőre még nincsen fogalma se arról, ki és mi ő. Ámbár magán a természeten se csodálkoznánk, ha az ilyen csecsemőket öntudattal engedné életre. A pici Vanderbiltre már eddig is valami kétszázötvenmillió korona vagyon néz. S van kedvük olyan csecsemőknek megszületni, akiknek jóval kevesebb a várható vagyonuk. Hát nem balgaság-e a Cornelius Vanderbilt fiával egyszerre indulni el az életnek? Például 0:250,000,000 be lehet-e ezt a fórt egy rövid életen hozni?
III.
A szerencsés Alfonz
A szerencsés Alfonz
Alfonz spanyol király, szerencsés ember, akinek a szerencséje az, hogy elkerüli a szerencsétlenség. Emberileg és okosan egy király manapság nem követelhet többet a szerencsétől. A minap a Szajnában, Párizsban, egy pléhskatulyát találtak. A skatulyában veszedelmes robbanóanyag volt. Egy menekülő anarchista dobhatta be 1905. májusában, amikor egy másik bomba hatástalanul robbant szét Alfonz közelében. S ugyanebben az időben, mikor a Szajna rejtett bombáját megtalálták, Alfonz királyt Angliában mentették meg egy anarchistától. Lehet e szerencsésebb királyt találni, mint aki egyszerre tud megmenekülni két merénylettől, egy aktuálistól s egy két és fél évestől?
Budapesti Napló 1907. november 10.
A. E.
