43. A BOLTOS DOKTOR
43. A BOLTOS DOKTOR
– Dr. Szuly Aladár –
A „doktor úr” címet Budapesten, ebben a mindent elkoptató városban bizony alaposan elkoptatták. Nemcsak az egyetemi doktorgyáraké, nemcsak a magyar cifra nyomorúságé s nemcsak a kávéházi pincéreké a bűn. De a feudális, maradi, úri, magyar nyavalyáé főképpen, mely egy pillanatig nem látott nemesi diplomát a diplomában.
Sok mindent reméltünk valamikor ebben az országban, amiből semmi sem teljesedett. Az pedig legkevésbé teljesedett, hogy híres mágnásaink, akiknek olyan nagy az anglomániájuk agarászatban, bajuszban, bútorban és parlamenti smokkságban, Angolország példáját kövessék. Nincsenek mágnás-nagyiparosaink, mágnás-kereskedőink, s talán jó is, hogy nincsenek. Ha ezen a téren is csak annyira válnának be, mint másutt, jobb is, ha megmaradnak nagyúri semmiknek. A züllő és kitartott dzsentriknek csak egy piciny hányada tudott beilleszkedni a változott viszonyokba. Úgy látszik, hogy a doktor uraknak adatott meg nálunk a zsíros és modern életképesség. Mint ahogy Magyarországon, ahol gyönge és ideák nélkül élő polgárság van, a munkásságon kívül minden lendítő szerep az intellektuelekre vár.
Nagy örömmel hallunk hírt ismét egy kedves és szép doktor-szenzációról. A föloszló Terna egyik volt igazgatója új nagy üzlete, a Brázay-féle üzlet fölé saját és teljes nevét íratja: Dr. Szuly Aladár. Dr. Szuly Aladár is íme ott van a kevesek között, akik nekünk az új Magyarországot jósolják. Az ipszilonos és diplomás úr, aki dolgozni akar és tud. Aki már túl van a leggyógyíthatatlanabb nyavalyán, a magyar uraskodáson, s mint minden azzal egyenlő rangú úr, Európában érzi magát.
A doktor úrnak minden jót kívánunk, magunknak pedig sok olyan doktor urat, mint Szuly Aladár.
Budapesti Napló 1907. november 28.
L-i.
