4. A rajnai hadjárat.
4. A rajnai hadjárat.
Erőviszonyok. A franciák részén a Rajna mentén a Michaud vezette 50.000 embert számláló Rajnai hadsereg állott, mely a Rajnát a Speyerbachtól Baselig tartotta megszállva. Ennek a hadseregnek a szomszédságában Saarlouis, Thionville és Longwy között a Jourdan parancsnoksága alatt álló és 50.000 főt számláló Mosel-hadsereg állott. Itt azonban Jourdannak május 19.-én bekövetkezett elvonulása után csak 10.000 ember maradt vissza Moreau II. parancsnoksága alatt, még pedig már nem a Saar és Mosel mentén, hanem Kaiserslautern-nél.
A szövetségesek erőcsoportosítása e hadiszínterén április 1.-én a következő képet mutatta: a Möllendorf vezette 62.000 porosz Mainz tájékán állott, a Szász-Tescheni herceg parancsnoksága alatt álló 60.000 főnyi osztrák sereg a Rajna mindkét partján Mainztól Baselig kordonfelállítást vett fel. E két hadsereg között Mannheimnál Hohenlohe herceg csoportja állott, míg egy másik csoport Blankenstein alatt Trierbe, egy pedig Beaulieu alatt Arlonba volt előretolva.
Hadműveleti tervek. Möllendorfnak az volt az utasítása, hogy a porosz hadsereggel Coburg hercegnek Páris ellen tervezett előnyomulásának támogatása céljából Saarbrücken–Metz–Verdun-ön át nyomuljon előre. Ebben az előnyomulásban a Hohenlohe-seregcsoportnak is részt kellett vennie. A rajnamenti többi osztrák csapatoknak ezt az előnyomulást fedezniök és biztosítaniok kellett. A franciák eleinte Mainz visszafoglalását tervezték, Jourdan elvonulása után azonban egyelőre védekező magatartásra szorítkoztak.
Hadműveletek lefolyása. Május közepén Möllendorf megkezdi előnyomulását Kaiserslautern felé, honnan a franciákat az említett hó 23.-án Landstuhlig nyomja vissza, akik aztán Bitsch–Wörth tájékáig húzódnak el.
Möllendorffal majdnem egyidejűleg, május 22.-én Hohenlohe is átkel a Rajnán és a Lauter folyóig előnyomulva, a weissenburgi vonalakban foglal állást. Michaud június közepe táján Wörth mellől előnyomulva, megtámadja ugyan Hohenlohet állásában, de eredmény nélkül. Július havában Michaud megújítja támadását s ekkor sikerül is neki Hohenlohet a Queich mögé való visszavonulásra rábírni, ahol az újból állást foglal.
Ezek után e hadiszínhelyen augusztus elejéig szünet állott be, amikor Moreau II. Saarlouis mellől Trier, Michaud pedig a Queich felé nyomul támadólag előre, anélkül, hogy bármelyikük is nagyobb eredményt ért volna el, mindazonáltal Hohenlohe szeptember elején megkezdi visszavonulását a Queich, majd tovább Mannheim felé. Szeptember közepe táján Michaud megújítja támadólagos előnyomulását, még pedig Kaiserslautern irányában, amiből az említett hó 18.-án és 20.-án Landstuhl és Kaiserslautern tájékán ismét kisebb és szintén eredménytelen harcok keletkeztek.
Amikor október elején Clerfait a Rajna jobb partjára vonult vissza, Möllendorf kaiserslauterni állását túlexponáltnak találja, miért is hadseregét az említett hó 23.-án Bingennél szintén a Rajna mögé vezeti vissza. Erre Michaud Kléber tábornokot megfelelő erővel Mainz alá tolja előre, hogy ezt a várat újból ostrom alá fogja, ami november 5.-én kezdetét is veszi.
