WEINBERG(ER), EDUARD
WEINBERG(ER), EDUARD
Bécs, 1822., r. kat. Kereskedő. Nőtlen. Részt vesz a bécsi 1848-as októberi forradalomban, majd Magyarországra menekül.
A szabadságharcban a német légiónál szolgál. 1849. júliusában hadnagy, a német légió segédtisztje. Az általános fegyverletételkor Komáromba menekül, ahol főhadnagyként előbb a 61. zászlóaljhoz osztják be (szept. 4.), majd parancsőrtiszt lesz gr. Zichy Ottó ezredes, hadosztályparancsnok mellett (szept. 22.).
1851. márc. 26. besorozzák egy büntetőszázadhoz. 1854. febr. 26. elbocsátják. Emigrál, Angliában a magyar emigráció tagja. Később visszatér Magyarországra. † Pest (?), 1866. szept. 18.
Komáromi Lapok 1849/67., Szinnyei: Komárom 322. és 370. (hibásan: Leinberg), Deák Imre: A száműzött Kossuth I. 54., MOL: Bm. Honv. segély 1868. 3260., HL: 1848/49. 39/442. és 41/51., KAW: Gb. 46. LIR. 1853-1860. 33/143.
