WEWERA, EMANUEL JOSEF
WEWERA, EMANUEL JOSEF
Josefstadt/Josefov, Csehország 1818. jún. 8. W., Josef cs. kir. altiszt és Malenitzky, Maria fia. Cseh, nem nemes, r. kat. Ezred nevelőintézetben tanul. Volt tizedes (1846-ig az aknászkarban szolgált), mérnök egy brünni gyárban. Nőtlen. (Később megnősült, felesége magyar lett.)
1848 tavaszán részt vesz a bajorországi, majd a bécsi forradalomban. Nov. 2 (1.)- hadnagy az alakuló honvéd utászezrednél, decembertől a 3. utászzászlóaljban. 1849 januárjától a Központi Mozgó Sereg kötelékében, majd Tiszafüreden (itt erődítéseket építenek), áprilistól a felső-magyarországi (IX.) hadtestben szolgál alakulatával. Máj. 23 (1.)- főhadnagy. Júniusban az említett hadtest vezérkarához helyezik át. Július közepétől a Közép-Tiszai sereg Lenkey-hadosztály vezérkari tisztje. A borosjenői fegyverletételnél százados.
Aradon előbb halálra (1850. febr. 27.), majd 16 év várfogságra (márc. 14.) ítélik. Olmützben és Josefstadtban raboskodik, 1854. ápr. 24. kegyelmet kap. Később mérnök, 1867. fényképész Josefstadtban.
KAW: Gb. Mineurs-Korps 1841-1850 3/151., Közlöny 1849/115., HL: 1848-1849 38/78., Uo.: Aradi hadb. 113/14 2/374., Uo.: Rendőri megfigy. 76/78., Orosz Hads. Lvt.: Hm. Hadi tap. oszt. 1849. 5351., MOL: Bm. Honv. segély 1867. 1149., portré: Hadtört. Múzeum Metszetgyűjtemény
