szkárosi LÁZÁR VILMOS
szkárosi LÁZÁR VILMOS
Nagybecskerek, Torontál m., 1817. okt. 24. L. Pál (a cs. kir. 9. huszárezredben szolgált tiszt) és Szilvinyi Anna fia. Magyar, r. kat. Kilépett hadnagy (1833 - 1844. a 61. és a 34. gyalogezredben katonáskodott), főpénztárnok az "Első Központi Magyar Vasútnál". Felesége 1844- br. Reviczky Mária/özv. Halassy Józsefné (meghalt Bp., 1873.), három gyermek apja (akik neje első házasságából származtak).
1848. okt. 19 (16.)- főhadnagy a Győrben szerveződő 39. honvédzászlóaljnál. Nov. 13 (1.)- százados, az 1. utászezred egyik szervezője a fel-dunai seregnél. 1849. januárjáról Répásy Mihály tábornok, a tartalék hadtest parancsnokának a segédtisztje. Febr. 1 (1.)- őrnagy előbbi beosztásában, ill. az akkor már Répásy parancsnokola Központo Mozgó Sereg karsegéde. Ápr. 5- a Bereg-Ung- Ugocsa és Zemplén megyékben levő csapatok (19. hadosztály 2. dandárának), ápr. 27- a felső-magyarországi (IX.) hadtest ebből képezett dandárának parancsnoka. Június közepétől az említett hadtest egyik hadosztályának parancsnoka. Június közepétől. részt vesz a Galíciából betört orosz fősereg elleni harcokban. Júl. 11 (1.)- alezredes, a Közép-Tiszai hadsereg egyik hadosztályának parancsnoka. A hó végén Dessewffy tábornoktól – aki a Szegednél összpontosított fősereg lovasságának parancsnoka lesz – átveszi a IX. hadtest vezetését. A temesvári csata után Bem tábornok Lugoson ezredessé lépteti elő (aug. 14.). A világosi fegyverletétel hírére hadteste 4600 főnyi maradványával leteszi a fegyvert a császáriak előtt (Karánsebes, aug. 19.).
Aradon kötél általi halálra ítélik, de „kegyelemből”- mivel nem az oroszoknak, hanem a császáriaknak adta meg magát - golyó által végezték ki, okt. 6.
Wurzbach lex. XIV. 248., Szinnyei: Magyar írók VII. 928-929., Katona Tamás passim, Kedves Gyula: Lázár Vilmos in Vértanúk könyve 27-32., Közlöny 1848/137., 158., 1849/71., MOL: Hm. Ált. 1849. 25949. és Aradi nem ikt. ir. sz. n. (163. cs. fol. 545.), HL: Aradi hadb. 113/24 2/179., Matolai Ede passim, Kalapis Zoltán: 48-nak nagy idejében. Újvidék, 1998. 120., 128., Kalapis Zoltán l20. és l28., portré: Hadtört. Múzeum Fotóa.
