szlavniczai SÁNDOR KÁLMÁN
szlavniczai SÁNDOR KÁLMÁN
Kissztrice, Trencsén m., 1817., ker. Felsőozor, júl. 25. S. Tamás földbirtokos és Ivánka Eszter fia. Magyar, evang. Volt főhadnagy (1834-1847. a 7. huszárezredben szolgált), birtokán él. Nőtlen. (Felesége Detkó Zsuzsa lett).
1848. júl. 7- főhadnagy a 9. (kassai) honvédzászlóaljban. Alakulatával augusztustól a bánsági szerb felkelők ellen harcol, Versec ill. Fehértemplom védelmében. Okt. 19 (16.)- százados. 1849. január második felében a bánsági hadtesttel a főhadszíntérre vonul. Március végétől alakulatának parancsnoka a III. hadtestben. A márc. 5-i szolnoki ütközetben, valamint a tavaszi hadjárat során tanusított bátorságáért kitüntetik a katonai érdemjel 3. osztályával (ápr. 25.). Máj. 12 (ápr. 20.)- őrnagy. E minőségében szolgál a világosi fegyverletételig. (Mint közismert, veressipkás zászlóalja a szabadságharc egyik legkiválóbb alakulata volt.)
Aradon halálra (1849. dec.6.), ill. 16 év várfogságra (dec.18.) ítélik. 1850. jún.14. kegyelmet kap. 1867. a Trencsén megyei Honvédegylet elnöke, a megye szolgabírájává választják. † Kissztrice (Kissándori), 1886. márc. 13.
KAW: Gb. 7. HR 1841-1860. 5/65., Közlöny 1848/31., 131., 1849/92., 108. (itt hibásan Kolman Sándorként szerepel), KLÖM XV. 280., HL: 1848-1849. 24/124., Uo.: Aradi hadb. 113/5 2/302., Wacquant, Anatole 272., Hoffmann Arnold passim, MOL: Bm. Honv. segély 1868. 2827., Mikár Zsigmond I. 98., KAW: Gb. 7. HR. 1841-1860. 5/65., Vas. Újs. 1886/12., Szül.akv.: MOL 51773.
