TAMÁS ANDRÁS
TAMÁS ANDRÁS
Madéfalva, Csíkszék, 1784. okt. 26. T. Mátyás és Olti Katalin fia. Magyar, székely lófő, r. kat. A csíksomlyói gimnáziumban végez. Őrnagyi címmel nyugalmazott főszázados (1801-1839. a 11. huszárezredben szolgált). Felesége Kabos N., Kabos Károly honvéd alezredes nővére, két gyermek apja.
1849. januárjában Gál Sándor ezredes Csíkszereda térparancsnokává nevezi ki. Márc. 18 (1.)- alezredes, Csíkszék nemzetőrségének főparancsnoka. Júliusban egy zászlóalj élén közreműködik a Székelyföld védelmében.
A szabadságharc után Kolozsváron rögtönítélő katonai bíróság elé állítják, mely kötél általi halálra ítéli. 1849-okt. 18. Kolozsvár és Szamosfalva határában kivégezték.
Közlöny 1849/57., 58., Nagy: Háromszék XXXII., KAW: Conduite-Listen Nr. 564. (11. HR. 1836.), Gracza György V. 872-873., Tört. Lapok 1895/13., és 18. és 22. száma 185. o., 1896/18., Kedves Gyula: Erdély vértanúi Tamás András és Sándor László in Vértanúk könyve 246-249., MOL: Hm Ált. 1849. 6651.
