TCHÓRZNICKI, WŁADISŁAW (MNISZEK)
TCHÓRZNICKI, WŁADISŁAW (MNISZEK)
Sambor, vagy Sanok, Galícia, 1793. szept. 26. Walenty T. földbirtokos és Rozalia Rudnicka fia. Lengyel, nemes, r. kat. A napoleoni lengyel hadseregben dzsidás százados és megkapja a francia Becsületrendet (1809-1813.). Később birtokán gazdálkodik. Egyes adatok szerint részt vett az 1830/31-es lengyel felkelésben, valamint az 1846-os krakkó felkelés előkészítésében, mely utóbbit követően Magyarországra menekült. (Itt Alexander Buttler gróf, a későbbi '48-as honvéd őrnagy Ung megyei birtokán kapott alkalmazást.) 1848 tavaszán hazatér és a sambori lengyel nemzetőrség kapitánya, parancsnoka lesz. Nős.
November végén 40 lengyel önkéntessel Pestre érkezik. Őrnagyi rangban megbizást kap egy lengyelekből álló dzsidásszázad szervezésére Eperjesen. A császári Schlik- hadtest Galíciából történt betörésekor alakulóban levő (egyelőre gyalogos) századával csatlakozik a Pulszky Sándor ezredes vezette felső-magyarországi seregtesthez. A dec. 11-i budaméri csata végeztével századával Bárcánál megállítja, ill. megfutamítja az üldöző császári lovasságot, s ezzel megmenti a magyar tüzérséget az elfogatástól. E tettéért később kitüntetik a katonai érdemjel 3. osztályával (1849. máj. 31.). 1849 januárban dandárparancsnok a felső-tiszai hadtestben. Febr. 12 (11.)- alezredes, a két századból álló 2. lengyel dzsidásezred szervezője Nyíregyházán. Ennek egyik századával - a Feldunai hadsereg Asbóth Lajos alezredes vezette 12. hadosztályának kötelékében - részt vesz a fősereg áprilisi hadjáratában. Májustól a lengyel légió lovasságának parancsnoka, a felső- magyarországi hadseregben. Június közepétől részese az orosz fősereggel vívott összecsapásoknak. Július közepétől a Közép-Tiszai hadsereg egyik lovas dandárának parancsnoka. Jelen van a turai lovassági ütközetben (júl. 20.), a Szegedtől Temesvárig tartó visszavonulás utóvéd-harcaiban, valamint a temesvári csatában.
Az általános fegyverletételkor a lengyel légióval török földre menekül. 1849 őszén Kossuth Vidinben ezredessé lépteti elő. 1851- Angliában, 1854- Franciaországban, 1855- Münchenben él, a gróf Butller családdal rokon felesége rokonainak támogatásából. Egy adat szerint 1859-ben az olaszországi magyar légióban szolgált. 1861. hazatér Galíciába. † Wojutycze, Galícia, 1862. márc. 31.
Közlöny 1849/27., KLÖM XIII. 610., XIV. 316-318., 389., 578. és XV. 161-162., 452., HL: 1848-1849. 24/289., 37/310., Bułharyn emlékir. passim, Wysocki emlékir. 121., 156-157., Kozłowski, Eligiusz 68-69., Kovács István 1998. 73-76., 491., Uő. 2007. 504-506., Uő: 2015. 681-683., portré: OSZK Kézirattár: Lengyel album.
