Magyar származásu ötvösök.
Magyar származásu ötvösök.
A XV. században Kassán élt ötvösmesterek legtöbbnyire németek, van köztük néhány lengyel, de a magyarok is kezdenek feltünni. 1464-ben nyer polgárjogot Michael Aurifaber de Jazo, ki csakhamar vagyonra s tekintélyes állásra tesz szert. 1473-tól 1503-ig több izben választatik meg városi szenátorrá, 1494-ben pedig konzullá. Egy évvel azelőtt nyert polgárjogot egy másik magyar származásu mester: Szegedi Ötvös Máté, de ez már nem emelkedett oly magasra állásra, mint előbb említett kartársa.
A KASSAI SZÉKESEGYHÁZ SZENTEDÉNYEI.
(Letzter S. felvétele)
A XIV. és XV. század műizlése e téren is a csúcsíves lévén, az akkori időben készült arany s ezüst eszközöket ez a stil jellemzé.
A XVI. században a polgárság fokozódott vagyonossága, a kereskedelem fejlődése, az uj világrészből beözönlő nemes fémek, drágakövek növelték a pompaszeretetet, következésképen az ötvösség emelkedését.
Fel is szaporodott a számuk. Az említett száz esztendő alatt mintegy 120 ötvös nevével találkozunk a kassai okmányokban. A török hódítások elől csakhamar egész sereg magyar ötvös lepi el a várost az alföldről és Erdélyből. Lassan-lassan kiszorítják a németet s hatalmas tényezőivé válnak a város megmagyarosodásának, mert bár a tanács hivatalos nyelve a német, e „jöttment s futott népség”-gel magyarúl érintkezik szóval és irásban egyaránt. Nemsokára ingatlan birtokra is szert tesznek s úgyszólván nincs ötvösmester e században, kinek háza, szántóföldje s szőlleje ne volna a kassai határban.
167Vagyonuk arányában nő tekintélyük s a városi ügyekbe való befolyásuk is. A közgyülés és tanács tagjaivá, majd különböző tisztségekre választatván, fürmenderek, fertályos kapitányok, és más városi tisztviselők lesznek. Még judex – főbíró – is kerül soraikból.
