Giskra.
Giskra.
Midőn Albert halála után Ulászlót választották királylyá, Kassával együtt Abauj vármegye is a Posthumus László pártjára állt. Ennek anyja Erzsébet, fia jogának védelmére a cseheket hozta Magyarországba, kiknek vezérére, Giskra Jánosra bizta Abauj vármegye kormányzását, s minthogy az Ulászó erejét a törökök részéről fenyegető veszély foglalkoztatta, Abauj és vele a felvidék több része Giskra kezén maradt, kivel 1443-ban fegyverszünetet kötött, meghagyván őt a megszállott megyék és városok birtokában, a melyeknek jövödelmeit is szedte.
483Ulászló király uralkodása alatt Abauj vármegyének nem volt főispánja, hanem Giskra kormányozta; mint alispán pedig 1432-ben Gechey László van megnevezve.
Ulászló halála után az országnak hét egymástól független főkapitányságra történt felosztása alkalmával Abaujvármegye Kassa városával együtt Giskra János kormányzása alatt maradt, a ki az 1446-ik év országgyülési határozat ellenére is, mely szerint ezen tisztségek szintén leteendők voltak, magát továbbra is László király főkapitányának nevezte s a felvidéki népet kegyetlenül sarczolta. A huszita vallást is ő hozta be Magyarországba és terjesztette el Abauj vármegyében. Giskra nagy számmal telepitett le cseheket a felvidékre; ezek az idők folyamán magukba olvasztották a honfoglalás kora óta itt lakott szláv lakosokat s lettek a mai tótoknak őseivé.
