II. József. Abszolutizmus. Német nyelv. Népszámlálás.
II. József. Abszolutizmus. Német nyelv. Népszámlálás.
II. József uralkodása megsemmisitette a vármegyék és szab. kir. városok autonomiáját, sőt önálló közigazgatási területi jellegüktől is megfosztotta őket. 1783-ban a császár bejárta Magyarország nagy részét, hogy személyesen ismerje meg az ország állapotát és közigazgatási viszonyait. A magyar urakkal való érintkezésétől bátran merték remélni, hogy makacs terveivel felhagyva, rálép az alkotmányosság utjára s megkoronáztatja magát. De e helyett a teljes abszolutizmus és elődeinek koronázási esküjével biztosított törvények felfüggesztésének korszakát nyitotta meg közvetlenül azután, hogy az országot beutazta, mely alkalommal Abauj vármegyét és Kassát is meglátogatta, midőn a vármegyei küldöttség Szikszón fogadta s mutatta be hódolatát a mai Hunyadi-Csáky kastélyban. II. József már 1784-ben a német nyelvet tette hivatalos nyelvvé az országban;1785-ben pedig felforgatta az egész megyei rendszert. Ezt megelőzőleg 1784-ben, augusztus 16-án általános népszámlálást és a házak megszámozását rendelte el.
Ez összeirási rendelete ellen, mely alól a nemesek sem vétettek ki, 519az előjogaiban megtámadott vármegye erélyes feliratot intézett hozzá. A fölterjesztés, mely 1784. október 1-én kelt Kassán, Abauj vármegye gyüléséből, a 24204. számot viseli, s az Orsz. levéltárban (a régi helytartóság okiratai közt) őriztetik.
