Királyné birtokai.
Királyné birtokai.
Mint már emlitettük, Géza király kiskorusága alatt történt a németek betelepítése. 1219-ben tiz német települtekből álló faluval találkozunk a királyné abaujvármegyei birtokain, melynek lakói magukat a királyné németjeinek nevezték és később e század közepe táján Vizsoly névvel külön kerületet (Teutonica Reginalis) alkottak. E tiz falu: Felső-, Közép- és Al-Németi (a mai Hidasnémeti), Perény (Perneu), Göncz (Gunczy), 477Göncz-Ruszka (Uruzca), Vizsoly, Egyházas-Vizsoly (Igyházas-Visl), Czécze és Dobsza (Dubucya) voltak. De már 1217-ben is felmerülnek Petri, Gyanda, Tomor, Fel-Németi és Ruszka, – Gyanda kivételével még mai napig is létező községek.
Abaujvár is már 1217-ben a királyné birtokába jut. Abauj vármegyének legnagyobb része ez időben az uralkodóházé volt. 1232-ben nyeri II. Endrétől királyi adományképen Kún fia Endre, Bölzse helységet a hozzátartozó földekkel, amelyeket később, Belsey István fiai Illyés és János gróf Heymmel cserélnek el, az 1289-ben kelt és Mihály mester mislyei prépost és káptalanja által kiadott tanuságlevél szerint. 1234-ben szintén igy nyeri az Aba nemzetségéből származó Demeter mester a Pataujvárhoz tartozó, de Abauj vármegye területén fekvő szurdok-bényei várföldeket.
Az 1235-ik évben már Kér, Bárcza és Nádasd községek emlitve vnnak okleveleinkben, különösen Nádasd, melyet már Imre király az abaujvári várföldekből kiszakitván, magánbirtokul adományozott Chépán hivének, ki után fia Kompolth birta, ennek fiai pedig Hertwig és Herrik V. Istvántól 1265-ben uj adomány-levelet nyernek. E falut „Zaka földje” néven is hívták. 1283-ban Hertwig mint füleki várnagy és testvére Herrik uj adomány-levélért folyamodnak IV. Lászlóhoz a végett, hogy a Nádasd név is, mint közhasználatu elnevezés benn foglaltassék az adomány-levélben, nehogy ennek hiánya miatt jogaikban sérelmet szenvedjenek.
