Tisztviselők.
Tisztviselők.
A vármegyei tisztujitásokról ezentul rendszeresen értesülünk a gyülési jegyzőkönyvekből.
Az 1570-ik évi Pálfordulása utáni napon Vámos-Németiben tartott megyei gyűlés jegyzőkönyve szerint néhai Perényi Ferencz fia, Perényi György, Miksa király által Abauj vármegye főispánjának kineveztetvén: esküjét a Vámos-Németiben legutóbb tartott ülésében letette. Ugyanezen jegyzőkönyv szerint tisztujitást tartott a vármegye nemes közönsége, mely alkalommal Mindszenthy Imre alispánnak, Vendéghy György, Thomory Márton, Bozinkay Tamás és Balajthy Péter szolgabiráknak választattak.
Mindszenthyt ismételten 1575. és 1576-ban is megválasztották alispánnak, miután közben Cseby György volt alispán, kit 1571-ben választottak Gönczön.
A vármegyei kormányzati hatóság egyre észrevehetőbben az alispánokra száll át ez időben s ők lesznek a vármegyék tulajdonképeni fejévé. A főispánoknak működési körük, a mint azt Abauj vármegyének emlitett jegyzőkönyvei bizonyitják, hova-tovább a tisztujitás körül összpontosult. A legtöbb közgyülés a főispán részvétele nélkül ment végbe, pedig 493ekkor már fontos önkormányzati cselekvésekkel állanak szemben, minők a szabályrendeletek megállapitása, a vármegye háztartásának fedezésére szükséges adó meghatározása és kivetése stb. Az 1574. évi Nagy Boldogasszony napján Gönczön tartott közgyülés kimondta, hogy a főispán kéressék föl, hogy uj alispán választása végett 15-öd napra gyülést hirdessen, még pedig azzal a kijelentéssel, hogy a megtartandó gyülésen akár megjelenik, akár nem a főispán, a közgyülés meg fogja választani az alispánt, hivatalában megerősiti s 15 nap mulva már birói széket tartozik ülni.
Ez a határozat nyiltan lép föl a vármegye főispánjával szemben s az önkormányzati jog szilárd alapját jelenti.
A közgyülések szabályrendeletileg állapitják meg a közigazgatás teendőit, a törvénykezési eljárást, a tisztviselők hatáskörét és tiszteletdiját.
Az 1565-iki, Orbán pápa ünnepe utáni napon Garadnán tartott gyülésben az alispán – hihetőleg meginterpelláltatván – készségét jelentette ki, hogy hivataloskodása éveiről mindenben kész leszámolni a számvevőknek és ha kötelezettség terhelné, foglaltassanak le birtokai.
Az 1569-ik évi Szent-Katalin ünnepét követő napon Vámos-Németiben tartott megyegyülésben az alispán a vármegyei tisztikarral együtt hivatalaikat letették, hanem a megye megbízta őket, hogy a jövő ülésig teljes hivatali tekintélylyel működjenek.
1571-ben a megyei közgyülés kimondta: Abauj vármegye polgári törvényszéke elhatározza, hogy községek ügyeiben fel nem esküdt ügyvédek is közbenjárhatnak.
A vármegye közönsége közakarattal az alispán fizetése fejében a vármegye pénzeiből 100 frtot, a jegyző fizetése fejében 32 frtot rendelt kifizetni.
Szabályrendeletképen kimondja a vármegye közönsége, hogy egyik járásnak szolgabirája a másik járásban csakis sürgős és fontos okok következtében eszközölhet végrehajtást. Hasonlóképen szabályrendeletül szolgál e közgyülésnek az az intézkedése, hogy a máshová elköltöző jobbágy, szőllejéért és szántóföldjéért becs szerint elégittessék ki.
