Kassa uj erődjei.
Kassa uj erődjei.
Kassa – mint vár – a XVII. század elején érte el legfőbb jelentőségét. A belső körfal déli részében két uj ágyúteleppel (az u. n. Forgács- és uj-teleppel) találkozunk, melyek a XVII. században épült kovács- és mészáros-telepekkel majdnem szabályos hossznégyszöget képeznek. A külső körfalból nyolcz nagyobb méretű bástya ugrott ki, melyek a felső kaputól jobb kéz felé haladva a malom-, hóhér-, jég-, Bethlen Gábor-, muszka-, sarták-, tompa- és tégla-bástya nevet viselték. A külső körfalon át két kapu vezetett a szabadba u. m. a város északi és déli végén levő felső és alsó kapu, de míg az első mélysége alig ment négy ölnyire, addig az utóbbi egy körülbelül 20 ölnyi hosszu alagutat alkotott. A külső körfalat szegélyezte a külső árok, melynek táplálására a vizet a malom-árok szolgáltatta.
Mint a körfalon kívül előretolt és önálló védőművek szerepeltek: a déli kapu irányában elterülő és már előbb leírt citadella, továbbá még négy kisebb ravelin, melyek közül a Sz. Károlyról nevezett az alsó kaputól jobbra, a Jenő-ravelin attól balra magaslott ki, míg a Sz. József- és Sz. Péter-ravelin a mai Jezsuita- és Francziskánus-utcza meghosszabbításában, a malom-árok bal partján (a jelenlegi Széchényi-ligetben) épült.
