Közigazgatás a XVI. században.
Közigazgatás a XVI. században.
A szabad királyi város első tisztviselője a biró (iudex) volt, a ki a tizenkét tanácstaggal (iurati cives, consules) itélt a lakosság összes ügyeiben; a felebbezett ügyeket a tárnokmester itélete alá bocsátották. A községi ügyek irányzására befolyt a 100 tagból (senatores) álló község (communitas), melynek vezére a tribunus plebis (fürmender) volt. Fekete községnek nevezték a tanácson és közgyülésen kívül álló polgárok összességét.
A birót, tanácsot és közgyülést évenkint újonnan választották háromkirályok napján.
A külvárosoknak szintén voltak külön választott biráik.
ZÁPOLYA JÁNOS. (Orsz. képtár.)
A községi, rendőri és gazdasági ügyek vitelére választottak úgynevezett grófokat, a kik a külső birtokokon való gazdálkodást vezették, továbbá adószedőket, fizető-, bor-, malom-, sör-, gabona-tiszteket, testamentumhallgatókat, más tiszteket, a kik a kórházra, városi mérőre, az árucsarnokra, a mértékekre ügyeltek.
A czéhek is beleilleszkedtek a városi közigazgatásba. A czéhmestereket is vizkeresztkor választották s ők is esküt tettek. Az eskü (1517) ily formán szólott: „Hogy a ti mivetekhez szerivel hozzá láttok, hogy mindennek az ő igaza meglegyen, az itten valónak, mint az idegennek és hogy ezt nem hagyjátok sem gyűlölségért, sem barátságért. Isten titeket úgy segéljen!”
48A külvárosi birák részére: „Hogy ti biró uramnak és az egész tanácsnak engedelmesek lesztek. És a mit reátok biztak, híven és szerivel hozzá láttok. Isten titeket úgy segéljen!”
