Szilveszter-est. Újév. Vízkereszt, gyertyaszentelő.
Szilveszter-est. Újév. Vízkereszt, gyertyaszentelő.
A ki Szilveszter éjjelén álmodik valamit, az az álma beteljesedik, akkor is, ha idegenben álmodta. (Baja.) Szilveszter estéjén a leányok gombóczot főznek, s papírszeleten a kedveseik nevét rejtik beléjök. A melyiknek a gombócza először vetődik fel a víz színére, az kéri meg a kezüket, vagy legalább is az szereti őket jobban a többinél (Zenta.) – A ki mit csinál újév napján, az az év minden napján azt teszi (Szabadka.) Ugyanaz nap estéjén annyi fát vigyen a leány a szobába, a mennyit át tud nyalábolni. Ha a fa páros számú, akkor még abban az évben férjhez megy, ellenkező esetben nem (Bácskertes.) Újév napján megvárják az éjfélt. Mikor az óra üt, háttal az ajtónak leűlnek, jobb lábukról lehúzzák a papucsot s azt fejük felett hátra dobják. Ha a leesett papucs orra kifelé áll, még abban az évben elhagyja a házat, ha befelé, otthon marad. Ha e nap kora reggelén zsidó jő legelőször a házba, akkor egész éven át a szerencse is lakója lesz, de ha öreg asszony toppan be legelsőnek, akkor szerencsétlenség üt benne tanyát. – 5. Vízkeresztkor, kiskarácsony napján (jan. 6.) a háromkirályok járnak fehér ingben, régi szitakarimából készűlt forgó, néha a németek kirúgó csillagával (Óbecse), erősen kolompolva és énekelve házról-házra. (Dávod, Baracska, Jánoshalma, Mélykút, Csantavér, Topolya, Bácskertes, Kossuthfalva, Doroszló, Gombos, Temerin). – 6. Gyertyaszentelő (febr. 2.) napján, ha a nap a papot az oltárnál éri, akkor még negyven napig hideg lesz.
