Oroszok.
Oroszok.
Az újvidéki oroszok katholikus vallású, szláv nemzetiségű nép. Valaha Zemplén vármegyéből szakadtak ide. Nyelvük, típusuk és szokásaik a doni kozákokkal való rokonságra vall. Nyelvük keverve van tót szavakkal, a mi onnét ered, hogy Zemplén vármegyében az oroszok vegyest laknak a tótokkal. Felsőmagyarországból körűlbelűl 130 évvel ezelőtt telepedtek a Bácskába Keresztúr és Kuczura községekbe; innét a szegényebbek Újvidékre költöztek, hol több keresetforrásra akadtak. Itt 1784-ben hitközséget alapítottak, melynek első plébánosa Bubánovics Szilveszter volt. Kezdetben csak nehány család lakott itt. Napszámosok és fuvarosok voltak. Kevesen is voltak, szegények is voltak. A kormányhoz fordúltak segítségért, hogy templomot és plébániát építsen nekik. A m. kir. helytartótanács e folyamodásra 1785 márczius 7-én kelt leíratában felszólította az újvidéki városi hatóságot, hogy ez ügyben véleményes jelentést adjon, illetőleg tudassa a helytartótanácscsal: mi módon volna a gör. kel. templom és plébánia felépíthető? A városi hatóság erre kijelentette, hogy a szabadalomlevélben jelzett két, (t. i. róm. kath. és gör. kel.) szerb egyház patronátusán túl egyéb egyházi terheket nem vállalhat, mivel erre a szükséges alap hiányzik. Közbejött az 1802-iki újabb telepítés. A gör. katholikusok lélekszáma megszaporodott. A helytartótanács ismételt sürgetésére a város telket vett a gör. katholikusoknak, 1810-ben kiégették a téglákat s 1820 szept. 11-én Stanics Konstantin kőrösi püspök Újvidékre jött a templom alapkövének letétele czéljából. A kegyuraságot a vallásalap vállalta el.
