Hitélet.
218Hitélet.
A délvidéki német telepek megszemlélésére II. József 1786-ban a vármegyében járt. Ez alkalommal, július 8-án, Zomborban is megfordúlt. Egyenesen a Ferenczrendiek templomába és kolostorába ment. Megtudván a barátoktól, hogy tanítással nem foglalkoznak, kiköltöztette őket a városból. Mintegy 250 esztendeig végeztek egyházi teendőket Zomborban a francziskánusok, a kik ekkor a bajai és bácsi kolostorba oszlottak széjjel. Templomukat II. József plébánia-templommá tette, kolostoruk felét pedig parókiáúl adományozta.
A barátok lelkészkedése már 1781-ben megszünt, a mikor a hívek Jagodics Istvánt választották első világi plébánosuknak. Négy év múlva már Szlatkovics Máté, Zombor első krónikása, volt a plébános, s 21 esztendeig köztiszteletnek örvendve töltötte be nemes hívatását. Szlatkovics személyesen vette át II. Józseftől a templomot és plébániát. Azelőtt Jagodics is, ő is, a Rókus-temetőben levő kis kápolnában tartottak istentiszteletet. A volt barátkolostor másik felét a vármegye használatára tartotta fenn II. József. S csakugyan sokáig ott tartotta gyűléseit a vármegye, a barátok nagy ebédlő-termében. Ma a Sztrilich-féle bolthelyiség ez, melynek mennyezetén még láthatók az érdekes, bibliai tárgyú faldíszítmények.
A vármegyeházát csak 1802-ben kezdték el építeni, s hét év múlva lett készen. A hatalmas palota új alakjában csak az 1880–82. évben épűlt.
