A vármegye fejlődése.
A vármegye fejlődése.
Az útépítéseket s a belvizek szabályozását a legnagyobb erővel folytatták az egész évben s az alispán örömmel jelentette, hogy a vármegye egész lakossága nagy készséggel volt ebben segítségére a vármegyének.
A gazdasági egyesület deczember 20-án tartotta közgyűlését, a melyen elnökké báró Rudics Józsefet, alelnökökké Vojnits Jakabot és Boromisza Tíbort választották.
1882-ben januárban szervezték a vörös kereszt-egylet vármegyei fiókját. Nagy bizottságott küldtek ki s jelentékeny sikert értek el.
Márcziusban adták ki a községi faiskolák felállításáról, kezeléséről s a felügyeletükről szóló szabályrendeletet. E rendelet szokatlanul fontossá lett, mert az egész vármegyében örvendetes módon meggyarapította s föllendítette a gyümölcstermelést. Hasonló, sőt talán még nagyobb javára voltak a faiskolák a selyemtenyésztésnek, a mely addig meglehetős közönyösségben részesült a népnél s mégis 10,461 frt értékű gubót váltott be a szekszárdi selyemtenyésztési központ a múlt évben a vármegyéből.
A tavaszi közgyűlés, melynek gazdag programmjára szokatlan nagyszámmal gyűltek össze a közönyösségükről ismert megyebizottsági tagok. Az alispáni jelentés először is a zentai ügyről emlékezett meg. Ott Gombos Gábort egyhangúlag polgármesterré választották s ezzel a közbéke helyreállott. Szintén az úrbéres ügyek zaklatták fel a közbékét Kulán, a hol olyanforma radikális módon állították helyre a rendet, mint Zentán.
A tavaszi áradások ez évben nem voltak oly veszedelmesek, mint az előzőben, de a csatornák mellékén fekvő községek mind belvizektől szenvedtek, sőt a telecskai dombok völgyes részein is káka és nád kezdett már fölverődni a termékeny földeken. Almás, Mélykút, Jankovácz, Gara, Vaskútig hatolt a belvizek területe, Parabuty 3000 holdnyi határa egészen el volt árasztva, Paraga, Pivnicza, Lality határa szintén jórészben. A vármegye s az alispán erélyesen folytatták a levezetési munkálatokat, s egy hatalmas levezető párhúzamos csatorna tervét készítették el.
