Útépítés.
Útépítés.
A rendes folyóügyek közül nevezetes a mérnöki hivatal új költségvetése a vármegyei útak rendes költségeire és új építkezésekre. A vármegye útjai még mindig siralmas állapotban voltak és vármegyeszerte hangzott a panasz, hogy a bőség földjén ott fúl a saját portáján a gazda a termésében, a melyet nem lehet szállítania. Zombor, a székhely maga is, oly páratlan rossz közlekedési viszonyok között tengődött, hogy a miatt sem ipar, sem kereskedelem, sem kultúra nem fejlődhetett, sőt bőtermő években is általános ínség ütött ki. Most végre a vármegye erőteljesebb módon igyekezett segíteni e bajokon és ez évben 307.327 korona főösszeget irányzott elő a „kula–cservenkai”, „gombos–bogojevai”, „zombor–apatini” útakra, a „palánkai töltés”, a „kulai út” fokozatos kiépítésére és több kisebb útvonal megépítésére. Ezentúl évről-évre fokozatosan haladtak az útépítéssel.
A vármegye gazdasági életében különben ez időben igen kedvező mozzanat történt. A vármegye székhelyén építendő kereskedelmi iskola, az Adán alapítandó földmívesiskola egyre jobban érdekelte a vármegye közönségét. Több kisebb-nagyobb ipari vállalat keletkezett, a hódság–verbászi lecsapoló csatorna mélyítését és bővítését megkezdették, Zomborban „Iparegylet” alakult s az ipariskolák szervezetét és fölállítását megyeszerte tárgyalták.
