Az önkormányzat kialakulása.
Az önkormányzat kialakulása.
A XIII. század második felében már feltűnnek a köznemességnek, a király szolgáinak bírái: a szolgabírák, az ősi nemzetségi békebírák utódai; az ő kezükbe megy át az igazságszolgáltatás és a közigazgatás összes gondja. A nemesség választja őket a saját kebeléből, de azok viszont kötelesek e megbízatást elvállalni.
A vármegyei ispánból a főispán, a régi udvarbíróból az alispán lesz, a ki eleinte csak a főispán megbízottja volt. (Tagányi Károly: Megyei önkormányzatunk keletkezése.)
Ez az átalakulás csak lassan ment s nem mindenütt egyidőben.
A fennmaradt okleveles adatok szerint Bodrog vármegyében a vármegyei önkormányzat már 1280. táján kifejlődött s a vármegyei tisztikar is ez időben már szervezve volt. Idevonatkozólag a legrégibb eddig ismert okleveles adat, a hájszentlőrinczi káptalan 1280-ban kelt bizonyságlevele, Gyopul (Gyapol, a mai Bezdántól keletre) nevű birtok eladásáról, mely alkalommal a jelenlévők között Budy, Bodrog vármegye alispánja, István és Iván vármegyei szolgabírán is fel vannak sorolva. (Wenzel XII. 313.)
Ellenben a bácsi önkormányzat működéséről és szervezetéről csak a XIV. század közepétől kezdve vannak adatok. Bodrog vármegyében az átalakulás mindenesetre előbb ment végbe, mint Bácsban, mert Bodrog közel esett a fejedelmi ház legrégibb birtokaihoz, a Csepelszigethez, azonkívül túlnyomólag királyi birtok volt és jövedelmeit is egészen a XIV. század közepéig a magyar királynék bírták. Csak így magyarázhatjuk meg, hogy már II. Géza király hitvese, Eufrozina királyné, a bodrogi várjavakból egy földterületet a székesfehérvári János-lovagoknak adott, mely adományt 1193-ban III. Béla király megerősítette. II. Endre tehát szintén csak a régi szokást szentesítette, midőn 1218-ban a bodrogi vár összes jövedelmeit Jolánta királynénak kötötte le. Maga Bodrog város is, a magyar királynék birtokaként szerepel, úgyszintén Elmeg és Ganata, bodrogmegyei helyiségek is, egykor királynéi birtokok voltak. Ez utóbbiakat Kún Miklós 1297 előtt a királytól adományúl nyerte s ez évben Domonkos királyi tárnokmesternek engedte át örök időre. (Iványi István, Bács-Bodrog várm. helynévtára III. 32.)
Mikor a bodrogi várszerkezetből a vármegyei önkormányzat kialakúlt, a magyar királynék régi joga továbbra is fennmaradt; sőt az Anjou-korban a királyné nemcsak élvezi az egykori várbirtokok jövedelmeit, hanem Erzsébet. királyné, Nagy Lajos anyja, a vármegye főispánját, alispánját és szolgabíráit a saját tisztviselőinek nevezi, általuk bíráskodik, igazságot szolgáltat, szóval törvényhatósági jogokat gyakorol. Ezt a királynénak egy 1379 nov. 9-én kelt okleveléből látjuk, melyben meghagyja, hogy Tőttös fiának Lászlónak, Csepcsi Gergely fia Miklós részéről bizonyos 50 forint kölcsön dolgában igazságot szolgáltassanak. 1381-ben a vármegye alispánja és szolgabírái Erzsébet királynéhoz intézik jelentésüket a Szentszalvatori Simon fia János deák ellen megtartott vizsgálat ügyében. Ez a helyzet azonban csak Nagy Lajos király uralkodása alatt állhatott fenn (Zichy Okmánytár IV. 121. és 194.), a mikor Erzsébet anyakirálynénak Nagy Lajos király kormányzására nagy befolyása volt.
