Ruházati ipar.
Ruházati ipar.
A ruházati ipar, bár termelésére nézve elég fejlett, nem igen nagyarányú a vármegyében. Jobbára kisipar, azonban akad néhány nagyobb ipartelep is. A termelés ugyan kielégíti a helyi szükségleteket, sőt a vármegye határán túl is terjed, de kivitelről ebben az iparágban beszélni sem lehet. A ruházati ipar a vármegye egész területén 15.459 lakost foglalkoztatott. Ezekből Bajára 1052, Szabadkára 2161, Újvidékre 1233, Zomborra 947 és a vármegye többi részére 10.066 személy esett. A ruházati ipar két legnépesebb ága a szabóság és czipőkészítés. A szabóiparnál 4759 személy talált alkalmazást, még pedig Baján 318, Szabadkán 551, Újvidéken 402, Zomborban 243 és a vármegyében 3281. A czipész és csizmadia-ipar 3698 iparost foglalkoztatott. Azonban itt meg kell jegyeznünk, hogy a míg a szabóipar 10 év alatt 30–40%-ot emelkedett, addig a czipész-ipar tetemesen csökkent. Az apadás az egész vármegyében mindenütt érezhető, de főként Baján – a hol 20, és Zomborban, a hol 15% a csökkenés. A 10 év közötti különbségek a vármegyében a következők voltak: Baján 406–328, Szabadkán 336–309, Újvidéken 268–260, Zomborban 229–194 és a vármegyében 2827–2607. Tehát a legutóbbi tételnél 220 a különbözet, a mi 8% csökkenésnek felel meg. E csökkenés okát az érdekelt körök a jelentéktelen vásárok sokaságában látják, a minek leginkább a vásározó kisiparosok vallják a kárát.
Ez ágban jelentékenyebb ipartelepek a következők: Ifj. Dudás Sándor szűcsipartelepe, Kula. Kramer Antal egyenruha-készítő ipartelepe, Szabadka. Kramer és Hahn kalapgyára, Kula, 10 lóerős gőzgép, 15 munkás. Pap József cipőműhelye, Zenta, 25 munkás. Roth Ármin kalapgyára, Szabadka, gőzüzem. Trebits Jakab cipőgyára, Óbecse. Ziegler Ágost keztyű- és kötszerkészítő telepe, Újvidék.
