Vasút.
Vasút.
A vármegye első vasútja az alföld–fiumei volt, a mely Szeged–Rókus állomásról Szabadkán át egészen Zomborig vezetett. Hossza Szegedtől 101 km. A vasútat 1869 szeptember 11-én adták át a közforgalomnak. E vonalat azután Zombortól kiépítették Gombosig. A zombor–gombosi szakasz, melynek hossza 32 km, 1870 deczember 20-án nyílt meg. Gomboson gőzkomp viszi át a mozdony nélküli vonatot a Dunán. A túlsó oldalon új gép vonja a partra a kocsisort, a mely Erdőd és Dálja állomásokon át, Horvát–Szlavonországon halad keresztül. Újabban tervbe van véve, hogy a kompközlekedést beszüntetik és Gombos–Erdőd között vasúti hidat építenek a Dunán. A közigazgatási bejárás már meg is történt és a munka biztosítása iránt intézkedéseket tettek. E vasút mellett a vármegye területén a következő állomások vannak: Horgos-Királyhalom, Ludaspuszta, Palicsfürdő, Szabadka, Szabadka-külváros, Sebesics, Tavankút, Kúnbaja, Bajmok, Bácsér, Nemesmilitics, Kismilitics, Zombor, Bácsszentiván, Szond és Gombos. Szeged és Szabadka között naponta 12 személy- és egy vegyesvonat, Szabadka–Zombor között két gyors- és 8 személyvonat, Zombor–Gombos között pedig két gyors- és hat személyvonat közlekedik.
A budapest–szabadkai vasút Halasnál lép Bács-Bodrog vármegye területére. Hossza Budapesttől Szabadkáig 175 km. Ez a vonal 1882 deczemberében nyílt meg. A vasútat azután meghoszszabbították Szabadkától Újvidékig (101 km.) és ez a rész a következő év nyarán, 1883 júliusában nyílt meg. Az Ujvidéken épített vasúti híd egész Péterváradig, sőt Belgrádig lehetővé tette e vonal kiegészítését. E vasút mentén Bácskában a következő állomások vannak: Kisszállás, Tompa, Kelebia, Szabadka, Sándor, Somssich-tanya, Verusics, Csantavér Zobnaticza Kukurik, Topolya, Csengetyűs, Kishegyes, Kishegyes-Bácsfeketehegy, Újverbász, Kiskér, Ókér, Máriamajor, Kiszács, Piros és Újvidék. – E vonalon a keleti expresszvonat hetenként háromszor közlekedik mindkét irányban. Budapest–Szabadka–Újvidék között naponta 4 gyors- és 6 személyvonat és Szabadka–Kelebia között 4 helyi vegyesvonat közlekedik.
A szabadka–bajai vasút 1885-ben épült és még az évben meg is nyílt. Hossza 59 km. E vasút főképen a baja–bátaszéki vasúti híd elkészülésével emelkedik nagy jelentőségre. A híd, melyet 1906-ban kezdettek el építeni, már 1908 végén elkészült. A Duna áthidalásával e vasútvonalat elsőrangúvá emelik és így Bácskát, sőt a tiszántúli vármegyéket is közvetetlenül kötik össze nemcsak a Dunántúllal és Fiumével, hanem az egész nyugattal. E vonal mentén a következő állomások feküsznek: Szabadka, Szabadkai műtrágyagyár, Horvát tanyák, Kelebiai tanyák, Szabadkai tanyák, Csíkéria, Bácsalmási vöröserdő, Bácsalmási szőlők, Bácsalmás, Almás, Bácsbokod-Bácsborsód, Bajai szőlők és Baja. Szabadka és Baja között ez idő szerint még naponta csak 8 személyvonat közlekedik.
A szabadka–zenta–óbecsei h. é. vasút hossza 77 km. és 1889. november 14-én nyílt meg. Vasútállomásai a következők: Szabadka, Békova, Vörösegyháza, Orom, Völgyes, Karjad, Felsőhegy, Zenta, Ada, Mohol, Péterréve és Óbecse. Szabadka–Zenta–Óbecse között naponta 4 személy és 2 vegyesvonat közlekedik.
A horgos–zentai h. é. vasút hossza 35 km.; megnyílt 1889 november 14-én, tehát egyidőben az előbbi vonallal. Állomásai a következők: Horgos, Martonos, Magyarkanizsa, Adorján, Paphalom és Zenta. Horgos és Zenta között naponta 2 személy- és 2 vegyesvonat közlekedik.
A baja–zombor–újvidéki h. é. vasút hossza 145 km.; megnyílt 1895 szeptember 14-én. E vonal mentén a következő állomások vannak: Baja, Baja-szállásváros, Vaskút, Gara, Regőcze. Őrszállás, Körtés, Gádor, Magyarút, Nenadics, Zombor, Zombor-vásártér, Fernbach-szállás, Zsarkovácz, Sztapár, Szilberek, Militics, Hódság, Paripás, Perrag, Pelvay-szállás, Szépliget, Bulkeszi, Petrőcz-Dunagálos, Ófutak, Chotek-puszta és Újvidék. Baja és Zombor között naponta 2 személy és 4 vegyes vonat, Zombor és Újvidék között naponta 4 személy- és 2 vegyesvonat közlekedik.
A gombosi gőzkomp menetközben. (Wessel Jenő eredeti rajza.)
A gombosi gőzkomp kikötése. (Wessel Jenő eredeti rajza.)
A kishegyes-bácsfeketehegy–palánkai h. é. vasút hossza 56 km.; megnyílt 1896 november 4-én. Vasúti állomásai a következők: Kishegyes-Bácsfektehegy, Flórapuszta, Kula, Bélapuszta, Torzsa, 473Urszentiván-Pinczéd, Szilbács, Szépliget, Szépliget megálló, Wekerlefalva, Szőlőskert és Palánka. Kishegyes-Bácsfeketehegy és Palánka között naponta 6 vegyesvonat közlekedik.
Az újvidék–titeli h. é. vasút hossza 50 km.; megnyílt 1899 július 2-án. Vonala mentén a következő állomások vannak: Ujvidék, Zajló, Vaskapu, Káty, Tiszakálinánfalva, Sajkásszentiván, Tündéres-Dunagárdony, Sajkáslak és Titel. Újvidék és Titel között naponta 2 személy- és 2 vegyesvonat közlekedik.
Az előbbivel egyidejűleg még egy összeköttetést nyert Újvidék az óbecse–újvidéki h. é. vasútvonal útján. Hossza 65 km. Megnyílt 1899 július 2-án. Vasútállomásai a következők: Óbecse, Bács-Földvár, Csurog Zsablya, Boldogasszonyfalva, Temerin, Tiszaistvánfalva, Vaskapu, Zajló és Újvidék. Óbecse és Újvidék között naponta 4 személy- és 2 vegyesvonat közlekedik.
A kiskúnhalas–regőczei h. é. vasút hossza 71 km. Megnyílt 1903 október 31-én. E vasút Terézhalomnál lép a Bácska területére; állomásai a vármegyében a következők: Terézhalom, Jánoshalma, Mélykút, Rudics, Bácsalmás, Vadászlak, Madarászpuszta, Madaras, Sanaczpuszta, Katymár, Ólegyen és Regőcze. Kiskunhalas és Regőcze között naponta 6 vegyesvonat közlekedik.
A zombor–óbecsei h. é. vasút hossza, 91 km.; megnyílt 1906 deczember 22-én. Vasútvonala mentén a következő állomások feküsznek: Zombor, Bikárszállás, Csonoplya, Kerény, Újszivácz, Ószivácz, Cservenka, Kula Újverbász, Óverbász-megálló, Bácsszenttamás, Turja, Bácsföldvári szállások, Óbecsei szállások, Óbecse. Zombor és Óbecse között naponta 4 személy- és 2 vegyesvonat közlekedik.
A szabadka–gombos–palánkai h. é. vasút hossza 145 km. és 1908 deczember 24-én nyílt meg. E vasútvonal két szakaszból áll, az egyik a szabadka–cservenka–újgombosi, a másik az újgombos–bácsordas–újpalánkai szakasz. A Szabadka–újgombosi vonal mentén a következő vasútállomások vannak: Szabadka, Szabadka-közkórház, Kisvörösegyháza, Vámtelek, Györgyén, Györgyéni tanyák, Pacsér, Kossuthfalva, Angyalbandi, Középsőszállás, Doboka, Lászlószállás, Cservenkai téglagyár, Cservenka, Veprőd, Szentfülöp, Hódság, Hódság-Kálvária, Bácsordas, Kis-Gombos és Újgombos. Az újgombos–újpalánkai vonal mentén a következő vasútállomások vannak: Újgombos, Kisgombos, Bácsordas, Dernye, Tomory-puszta, Bács, Bácstóváros, Borócz és Újpalánka, Szabadka és Újgombos állomások között naponta 4 személy- és 2 vegyesvonat, tejgombos és Újpalánki állomások között pedig naponta 6 vegyesvonat közlekedik.
E vasútvonalak közül az első három állami, a többi részvénytársaságé, de valamennyi az államvasútak kezelésében van. Később a helyi érdekű vasútak, a baja–zombor–újvidéki, hegyesfeketehegy–palánkai és a kiskúnhalas–regőczei h. é. vonalak és a legújabban megnyílt szabadka–gombos–palánkai h. é. vonal kivételével, Bács-Bodrog vármegyei helyi érdekű vasútak elnevezése alatt egyesültek. Az állami vonalak forgalmi adatait nélkülözzük, ellenben a helyi érdekű vasútak legutóbbi évi forgalmi adatai a következők:
A baja–zombor–újvidéki h. é. vonalon szállítottak 689.600 személyt és 116.100 tonna teherárút. Személyszállítás után befolyt 421.300, teherárúk után 402.800, összesen 824.100 K. A Bács-Bodrog vármegyei h. é. vasutakon szállítottak 1,023.000 személyt és 115.900 tonna teherárút. Személyszállítás után befolyt 728.900, teherárúk után 545.300, összesen 1,274.200 K. A kiskúnhalas–regőczei h. é. vonalon szállítottak 191.400 személyt és 54.400 tonna teherárút. Személyszállítás után befolyt 144.900, teherárúk után 146.400, összesen 261.300 K. A hegyesfeketehegy–palánkai h. é. vonalon szállítottak 178.900 személyt és 40.000 tonna teherárút. Személyszállítás után befolyt 111.500, teherárúk után 113.800, összesen 225.300 K. A szabadka–gombos–palánkai h. é. vasut adatai, az üzemidő rövidsége miatt, ezuttal még nem jöhettek számításba. Tehát a vármegye területén levő helyi érdekű vasutak szállítottak összesen 2,082.900 személyt és 326.400 tonna teherárút. A személyszállítás után befolyt 1,376.600, a teherárúk után 1,208.300, összesen 2,584.900 K. Ez adatok alapján az évi átlagos bevétel km.-ként 3288 korona.
Hogy Bács-Bodrog vármegye törvényhatósága mennyire szívén viseli a vasúti közlekedés fejlesztését, mi sem bizonyítja jobban, minthogy kiterjedt vasúthálózata mellett, még egyre újabb vasútépítési tervek megvalósításán fáradozik. Így újabban a baja–bezdán–zombori és zombor–apatin–szondi vonal kiépítésének az eszméje merült fel, melyre a kereskedelmi kormány már megadta az építési engedélyt és a szükséges előmunkálatok serényen folynak. A vármegye közönsége a két helyi érdekű vasút támogatásaképen 550.000 korona értékű törzsrészvény jegyzését szavazta meg. E két vonal kiépülésével már úgyszólván valamennyi dunamenti község össze lesz kötve egymással, nemkülönben a vármegye székhelyével.
Közúti vasút csak egy van a vármegyében és ez a Szabadkai villamos vasút, a mely a város belterületén és Szabadka–Palics fürdő között bonyolítja le a személyi forgalmat. Megnyílt 1897-ben, vonal hossza 11˙5 km. A legutóbbi évben szállított 582.598 személyt és a bevétel 112.442 korona volt. Ebből kilométerenként 9777 korona esik, tehát tíz százalékkal több, mint az előző évben.
