A szentbenedeki apátsági templom pusztulása.
A szentbenedeki apátsági templom pusztulása.
Az 1881. év egy újabb csapással sújtotta a vármegyét. Július 21-én éjjel elégett a vármegyének egyik nagyszerű műemléke, a garamszentbenedeki templom. Néhány perczczel éjjeli 11 óra után egy kisebb ház gyuladt ki a városban s a viharszerű északi szél az ettől délnek fekvő házakat néhány percz alatt lángokkal borította el, de hogy a nagy távolságban, magasan fekvő és észak felől tűzfal által is eltakart vár a városban égő házaktól meggyúljon, arra senki sem gondolt.
Az égő házak üszke a nagy magtár fazsindely-födelét borította el, mire az egész épület égni kezdett. A várnak cseréppel fedett keleti része is, az úgynevezett praefectura és a plébánia, égni kezdett már; – de azt Ondrejkovics János plébános és az apátsági kerten át segítségére jött peszéri hívei megmentették. Hogy a várnak fazsindelylyel tetőzött épületei leégtek, annak még csak van valami értelme, – de, hogy az erős pléhvel tetőzött s még a levegőtől is csaknem hermetice elzárt apátsági templom, mind a két 458tornyával leégjen, azt még a legmerészebb képzeletet sem merte volna elhinni. A tornyok legelőször is a magtárral közvetetlen összefüggésben levő hajdani számtartói laktól gyuladtak meg. A toronyóra az éjfél tizenkettedik óráját még elütötte. A 22 24/100 mázsás nagyharang ekkor ütötte el saját halálának óráját! Fél óra mulva még egyszer megkondult a nagyharang, ekkor esett le az égő állványról és esés közben ütődött a szíve az oldalához. A 15 mázsás közép-harang azért érdemel említést, mert annak gót betűkkel következő felirata volt: „In honorem sanctissimi sangvinis Domini nostri Jesu Christi. – Ut in hora mortis defendat nos ab insidiis hostis 1483.” Tehát ez a harang is Mátyás király idejéből való és így a magyarhoni harangok veteránja volt. A török uralom és vallási háborúk dúlásai megkímélték az enyészettől. Legtovább viaskodott a pusztító elemmel a templom erős pléhfödele. A pusztító elem a templom belsejét is megtámadta, de az elpusztulástól annyira megmentették, hogy csupán a főoltár faragott faképe égett le.
A tulajdonos főkáptalan nyomban hozzálátott a templom gyökeres helyreállításához.*
Thuránszky N.: Visszapillantás a szent-benedeki veszedelemre 1881.
